Harangszó, 1917

1917-01-21 / 4. szám

32. azoknak, akik a most dúló háborúban a hadrakelt sereg kötelékében híven teljesítették kötelességeiket, a nemzet osztatlan, hálás elismerésére váltak érdemesekké; őrizze meg a késő utókor hálás kegyelettel azok áldott emlékezetét, akik életükkel adóztak a veszélybenforgó haza védelmében. 2. §. Minden község (város) anyagi erejének megfelelő, méltó emléken örökíti meg mindazoknak nevét, akik lakói közül a most dúló világhábo­rúban a hazáért életüket áldozták. A részletes szabályokat a belügyminisz­ter rendelettel állapítja. 3. §. Ezt a törvényt a belügyminiszter hajtja végre. Telszky János pénzügyminiszter a kereseti hadiadóról és a szállítási okiratok bélyegilletékének fölemelé­séről nyújtott be törvényjavaslatot. A törvényjavaslatokat kiadták a bi­zottságoknak. Szepesházy Imre jegyző felolvassa az inditványkönyvet, amelybe Rakov- szky István jegyzett be indítványt a katonák választójogáról Szász Károly elnök indítványozta, hogy a Ház adjon engedélyt Rakov- szkynak indítványa indokolására. A Ház az engedélyt megadta, a meg- okolás határnapjára vonatkozólag az elnök fog előterjesztést tenni Ezután az elnök indítványozta, hogy a Ház legközelebbi ülését e hó 15-én, hét­főn délelőtt tartsa s annak napirend­jére a legközelebbi ülés napirendjének megállapítását tűzze ki. A Ház igy határoz. A jegyzőkönyv hitelesítése után az elnök az ülést bezárta. A képviselők csekély érdeklődése mellett folyt le a jan. 15-diki ülés, amelyen a kormány által benyújtott törvényjavaslatokról szóló bizottsági jelentéseket terjesztett be. A ház legközelebbi ülését január 22-én tartja. A nagyvilágból. A francia parkokból zöldség- termelő kerteket csinálnak. Pá­risban mozgalmat kezdtek oly irány­ban, hogy a franciaországi nyilvános parkokat és kerteket alakítsák át zöldségtermelő kertekké, mert a há­ború által elpusztított és hadiszintérnek igénybe vett területeken még hosszú ideig nem lehet béke után sem gaz­dasági munkát végezni. A háború áldozatai. Egy zürichi kimutatás szerint a háborúban elesett négy millió hatszázezer ember, meg­HARANQSZO. sebesült tizenegy millió kétszázezer ember, rokkanttá vált három millió négyszázezer ember. Összesen tizen­kilenc millió kétszázezer áldozatot kívánt tehát eddig a világháború. Ezek a számok valamennyi hadviselő országra együttesen vonatkoznak. Ha tudjuk azt, hogy Magyarország lakosainak száma körülbelül húsz millió, megítélhetjük, hogy mit jelen­tenek e számok : a háború halottaiból, sebesültjeiből és nyomorékjeiból ki­kerülne hazánk egész népessége. Életbiztosítás a háborúban. Minthogy sokan babonás félelemmel rettegnek az életbiztosítástól, különö­sen pedig a katonák életének bebiz­tosításától, nem lesz érdektelen fel­említeni, hogy az angol életbiztosító társaságok 1916. december 31-ig 175 miliő koronát fizettek ki háború okozta halálesetek miatt. Gondoljuk csak el, hány családot mentett meg a biztosítás a legnagyobb nyomorú­ságtól ! Milyen áldás volna sok öz­vegyre, árvára nálunk is, ha az élet­biztosítás jobban elterjedt volna, vagy még most elterjedne ! Mikor még Románia gazdago­dott. Nemrégiben jelent meg a kimu­tatás arrról a gabona- és takarmány­mennyiségről, melyet a középponti hatalmak 1916. január havától au­gusztusig Romániából behoztak. A mennyiség huszonhárom millió mé­termázsa. Kiviteli tilalom Hollandiában. A hollandi kormány megtitotta a petrezselyem, gyömbér, zeller, sóska és több másfajta főzelék kivitelét. A Harangszó perselye. „A jótékonyságról pedig és az adakozásról el ne felejtkezzetek, mert ilyen áldozatokban gyönyörkö­dik az Isten.“ Zsid. lev. XIII., 16. v. A „HARANGSZÓ“ terjesztésére. (Az erre a célra befolyó összegből fedezzük a háború alatt a kórházakba, a harcszintérre küldött ingyen példányok költségeit. Éppen azért olvasóink áldozatkészségébe ajánljuk ezt a nemes célt.) Kis Sándor (Márton) Gyékényes, Varga József (ritecz) 1- 1 kor; Imre István Pápa 40 fillér. Összesen befolyt: 19 kor. 40 fillér. Miért fizetek elő a Harangszóra? mert épít, tanít, szórakoztat, olyan olcsó, hogy a leg­szegényebb is elbírja. Meg akar szabadulni végleg a rheumától, fejfájástól, idegfájdalmak­tól, úgy rendelje meg a Szent István balzsamot, mely elismert legjobb szer. A legma­kacsabb esetekben is már rövid használat után biztos eredménnyel gyógyít. Viszketegség (rüh) és mindennemű bőrbántalmaknál legbiztosabb a Friedrich féle „viszke­tegség elleni kenőcs“. Egy tubus megrendelésével min­denki személyesen meggyőződhetik a kenőcsnek bámulatos hatásáról. Tyúkszem, bőrkeményedés és sze­mölcs ellen próbálja meg a „wittenbergi tyukszemirtót “ Feltétlenül használ. Ki biztos eredményt akar elérni a sertések hizlalásánál és biztosítva akar lenni á sertések mindennemű megbetegedése ellen, az ne röstelje megrendelni a már évek óta kipróbált sertés tápport. E kitűnő, országszerte ismert gyógy­szerek egyedüli készítője és elárusítója FRIEDRICH ÖDÖN gyógyszerész SZENTGOTTHÁRDON. (Vas m.) 1—52 1917. január 21. 50.000 drb nyirseprüt keresnek megvételre. E cikk készítésével és eladá­sával foglalkozók forduljanak Reinhofer Jánoshoz Graz, Lendplatz Nr. 7. Nyomatott Wellisch Béla villamüzemii könyvnyomdájában Szentgotthárdon.

Next

/
Oldalképek
Tartalom