Harangszó, 1916
1916-11-19 / 36. szám
1916. november 19. HARANGSZÓ. 287 szonya. Ekkor se említett nevet egyik se közülök. Azt azonban észrevette Sárosy, hogy nem annyira hajthatatlan meggyőződését mondta el, mint inkább azt, amit meggyőződésül kivívni Szeretett volna. (Folytatjuk.) Karácsonyi üzenet. Örömmel jelentjük olvasóinknak, hogy karácsonyi üzenetünk, melyet küzdő és szenvedő testvéreink karácsony ünnepére kibocsátottunk, immár megjelent. A kis füzet, mely postai küldésre nagyon alkalmas alakú, a szentirás karácsonyi történetének közlése után, lapunk szerkesztőjének, Kapi Bélának lelket erősítő beszédét, Sántha Károly, kiváló költő papunk gyönyörű alkalmi énekeit tartalmazza. Hisszük, hogy vigasztalást, erőfeszítést visz mindenhova, ahová csak eljut. Mint minden ünnepkor, úgy most is örömmel vállalkozunk arra, hogy a rendelkezésünkre bocsátott példányokat elküldjük a harctérre s a kórházakba. Kidolgozott tervezetünk lehetővé teszi, hogy ezen feladatunkat a lehetőségekhez képest helyesen megoldjuk. Most is mindent elkövetünk, hogy ez által is híven szolgáljuk távol levő testvéreinket és egyházunkat. Eddig a következő rendelések érkeztek : Szabad rendelkezésre: Ev. nőegylet Borgáta 50 példány. Pénzadomány: Kratochwyll Stefi Szombathely 10 K, Ráth Arnold Budapest 10 K, Vitálisz Ká- rolyné Szombathely 5 K, özv. Boda Jó- zsefné Vönöczk 3 K, özv. Pálffy Lászlóné Vönöczk 2 K, Ev. nőegylet Vönöczk 2 K, Kiss Józsefné Borgáta 1 K. Megemlítjük, hogy a karácsonyi üzenet ára darabonként 10 fillér, 50 drb 3 kor. 70 fill„ 100 drb 7 kor. A világháború eseményei. Eljutottunk a világháború egyik legszebb és legfontosabb eseményéhez : a lengyel királyság proklamá- lásához, amely november hó 5-én méltó ünnepies formák között folyt le Lublinban és Varsóban. Az orosz uralomtól megszabadított Lengyelországnak — mondja a Nordd. Alig. Ztg. — megadjuk azt a lehetőséget, hogy saját államában támaszkodjék a középponti hatalmakra és velük szoros politikai, gazdasági és kulturális kapcsolatban szabad életet éljen. A lengyel állam kiépítése kemény és fáradságos munkával jár még ezután is. De szükségünk van oly megbízható, jól rendezett, szabad államra, mely kelet felől biztosítja a középponti hatalmak országait. Harc a románok ellen. Románia veszedelme meghatotta az antantbeli hatalmakat. Elhatározták, hogy az uj szövetségest szorongatott helyzetéből kiszabadítják. Könnyű volt e határozatot kimondani, de végrehajtani, mint a lefolyt hét is tanúsítja, vajmi nehéz ott, ahol magyar és osztrák, német és bolgár vitézek alkotják az ellenfél csapatait és Arz, Falkenhayn, Mackensen és Berthelot azok vezérei. November 4-én újra vereséget szenvedtek az oláhok és oroszok. Predeáltól délnyugatra elvesztették az erősen el- sáncolt Clabucetu állást, fogságba esett 1747 emberük és zsákmánnyá lett 8 ágyújuk és 20 géppuskájuk. A törcsvári szorostól, valamint Predeáltól délre csapataink naponta előbbre jutottak. Elfoglalták a 2506 méteres La Omu hegycsúcsot. Ügyes átkarolással leüzték az ellenséget az erdélyi határhegyekről. A határon túl, ellenséges földön, elfoglalták a makacsul védett Monte Siriut. Az oroszok által támogatott oláh sereg néhány napi erős küzdelem után Tölgyesnél némileg visszanyomta vonalunkat. Azonban a többi helyen, keleten és délen ugyanakkor a románok véres vereséget szenvedtek. Ezer főnyi legénységük fogságba került és Krasznától délre egy magaslatot elvesztettek. A predeáli szakaszon és a vöröstoronyi szorostól délre saját területén mindhátrább szorult az ellenség. Csapataink november 8-án már mintegy 25 kilométernyire nyomultak be Romániába. Gyurgyevónál pedig monitoraink két oláh hajót zsákmányoltak tele petróleummal. Harc az oroszok ellen. Az oroszok főfeladata most az oláhok védelme. Heves támadás indult meg azok érdekében nov. 4-én a Sztochodnál, a Narajovkánál és Dor- navatránál. De ezeket a támadásokat a mieinkek csakhamar] megállították, és lett a támadásból védekezés. Azóta naponként visszahódítunk egy-egy darab területet az oroszoktól. Hátráltatja az oroszok nagyobb segélynyújtását a beállott télies idő. A kíméletlen tömegharcok után Bruszi- lov maga is segítségért esedezik. Azzal fenyegetődzik, hogy ha segítséget nem kap, kénytelen lesz visz- szavonulni. Dehát melyik antantbeli hatalmasság mehet most az oroszok és oláhok segítségére ? Nagy vereség érte az oroszokat nov. 9-én a Skro- bova-pataknál, ahol a németek négy kilométernyi szélességben több orosz védővonalat rohammal elfoglaltak és az ellenséget a patak másik oldalára kergették. Az oroszok 49 tisztet és 3380 főnyi legénységet hagytak foglyokként a németek kezén. A zsákmány 27 géppuska és 12 aknavető. Harc az olaszok ellen. Kétségbeesett erőlködéssel próbálták meg az olaszok a Karszt-fensikon levő állásaink áttörését. Nem mentek semmire. Másnap a tenger közelében levő Jassziano ellen indultak. Kudarccal és óriási veszteséggel járt mindegyik próbálkozásuk. Másnap Biglia mellett uj vereség érte őket. Ezzel be is fejezték nagy hűhóval kezdett kilencedik isonzói támadásukat. Veszteségük körülbelül ötven százalék! A kudarc után Kadorna általános pihenést rendelt el. Nov. 6-dika óta nem volt olasz támadás. Harc a franciák és angolok ellen. A franciáknak sikerült két verduni erősségüket visszafoglalni. A nagy erőfeszítésnek, a rengeteg emberáldozatnak ez az egyedüli eredménye. Döntő csapást akartak a németekre mérni, de csak jelentéktelen helyi változást idéztek elő. A harctéri helyzet maradt régi állapotában. A franciák és angolok közel öt hónap óta viaskodnak Verdun megtartásáért, 'e tehetetlenek a németekkel szemben. Támadásaik sorra meghiúsulnak a németek szilárd ellenállásán. Az utolsó jelentések a német léghajók sikereiről is számot adnak. A német repülők tizenhét ellenséges repülőgépet lőttek le és tettek semmivé egy nap alatt. Egyéb hírek. EgyJcözzétett athéni levél bemutatja a görög viszonyokat és kijelenti, hogy Konstantin király az ő németbarátságával nem áll elszigetelten, hanem az egész görög nép áll mögötte. Venizelosz nem ért el semmit. — A lengyel újságok nyomatékosan hangoztatják, hogy az uj Lengyelország Németország mellett sokat köszönhet Magyarországnak, mivel Magyarország mindig lelkesen síkra szállt Lengyelország szabadságáért.
