Harangszó, 1913-1914

1913-12-23 / 5. szám

1913. november 23. HARANGSZÓ. 35. érzékkel bírnak és mennyire szeretik a zenét, mi sem bizonyítja jobban mint az, hogy saját szórakoztatásukra maguk között több tagból álló zene­kart alakítottak. Tudatában vannak az éveknek, a hónapoknak és a napoknak. A va­sárnapot mindig nehezen várják. Egy­részt, mert ekkor templomba mehet­nek, másrészt, mert rövidebb avagy hosszabb séta keretén belül mozgást végezhetnek és a külvilágról uj kép­zeteket és uj benyomásokat nyernek. Mindezeket látva és hallva, nemde a zsoltáriró szavai jutnak eszünkbe: „az Ur megnyitja a vaknak szemét“, nemde Ezsaiás prófétának szavai csendülnek meg füleinkben: „és a homályból és setétbőla vaknak sze­mei látni fognak.“ Néhány évvel ezelőtt a vakok bu­dapesti zenekara országos körútja alkalmával eljutott hozzánk is. Itt a zenekarban feltűnt egy nagyon is ér­telmes, vidám kedélyű erriber, valami Rosenbaum nevezetű, kinek odahaza felesége és két szép egészséges gyer­meke volt. Vele barátságos beszélgetésbe eresz­kedvén, kértem, hogy a vaksággal járó lelki állapotnak, benső lelki vi­lágnak könnyen érthető formában, néhány rövid szóban kifejezést adjon. Ő ennek hallatára felemelte fejét, rám szegezte szemeit, majd néhány percnyi néma csend után így szólt: — Vannak Önnek milliói ? — Nincsenek, — felelém. — De azért megelégedett embernek érzi magát, hivatását szereti s türe­lemmel hordozza a megpróbáltatások nehéz keresztjét, mindig újból remény­kedik. Hát látja kedves Tiszteletes ur, mi is csak úgy érezzük magunkat, mint akiknek nincsenek millióik. Akinek füle vagyon a hallásra, hallja! Ami erősebb az embernél. Elbeszélés. Irta : Kapi Béla. Ötödik fejezet. * Útban Amerika felé. Sok küzködés, éjszakai virrasztás, vonatrázás és ide-oda lökdösés után elérkeztek Hamburgba. Hosszú utat tettek meg már eddig is. Sohase hit­ték volna, hogy ilyen hosszú sínpár is van a világon I Az ügynök nyom­tatványa ugyan azt mondta, hogy az egész utazás egyszerű, könnyű dolog, de nem úgy volt 1 Napok óta nem vethették le ruhájukat, csizmájukat. Otthon, jaj dehogy is járnának ilyen nekiöltözötten, de ha már tengeren­túlra indul az ember, akkor úribb for­mában szereti mutatni magát. Pedig, de lekivánkozott róluk a posztónad­rág, nehéz csizma 1 Aludni se igen aludtak 1 Váróteremben bólingattak egy-egy órát, néha meg éppen a vasú­ton, kemény pádon összekuporodva szunyókáltak egy félórát. Vonatindu­láskor, vagy megálláskor, nagyot kop- pant fejük a vonat oldalába. Bizony ez nem volt élvezetes dolog! Magyar embernek különben is ke­serves az idegen földön utazás. Nem érti meg, mit beszélnek, mit akarnak tőle. Pedig, de sok bajuk van a sze­gény utassal 1 Utijegyét százszor el­kérik, passzusát hússzor átvizsgálják, csomagját finánckezek majd minden­nap végigturkálják. Egy pápaszemes öreg ur jobbról, balról megforgatta őket, még szemük- fehérjét, meg a nyelvüket is megnézte. Adta kiváncsi németje! Lám, most is talpig fehérruhás, arany paszománt sapkás ember lép­ked végig kocsijukon, a vonathoz kapcsolt étkezőkocsi szolgája. Arcán gömbölyödik az egészség, mosolyog a jókedély, pocakos termetén megfe­szül a vászonruha. Megáll előttük s fejükhöz dobálja az idegen hangzású szavakat. Tisztességtudón meghallgat­ják, azután összenéznek. — Vájjon mit erőlködik szegény német? — kérdezi Tóth János. — Mutassuk meg neki a bilétáinkat meg a passzusunkat, — véli a másik. De a német fejét rázza. Mosolyogva úgy tesz a kezével, mintha ennék, azután az ajtóra mutat. — Éhes az Isten adta I — ször- nyüködik János bátya, s a következő percben karon is fogja: — ülj le só­gor I. .. Szegény kövér német menne, hogyha tudna, de hárman húzzák, hatan nyomják a padra gömbölyű ter­metét, a többi meg a tarisznyája után nyúl. — Dehogy eresztünk, ha éhes vagy 1. . . mondogatja Tóth János. Már minálunk csak ilyen a szokás, hogy magyar ember házától senkise megy el éhesen 1 Hát ebből a kupé- tából se mégy el addig, míg jól nem laktál 1. . . — Ha mindjárt német vagy is 1... teszi hozzá Faragó Jóska. A következő percben hatan is nyújt­ják a finom paprikás szalonát meg az ízletes rozskenyeret: — Egyél Bruder 1 A német nevetve szabadkozik, de azután mégis csak elfogadja a szíves kínálást s nagyokat prüszköl az erős paprikától. Az egyik állomáson összeakadnak egy csomó magyar kivándorlóval, at­tól fogva azokkal mennek. Legtöbben felsőmagyarországiak, csak néhány legény, meg egy őszbecsavarodott ember, az öreg Dömötör bácsi jött a Tisza partjáról. Dömötör csöndes, hallgatag ember, kinek jó hasznát lát­ják, mert már többször megjárta Amerikát. A többiek hamar összeba­rátkoztak, csak Istenes Mihály volt kihúzó köztük. Lépten-nyomon lát­szott, hogy csak a kényszerűség, meg az egy út köti hozzájuk. Egy ideig jószóval közeledtek hozzá. Azt hitték, hogy a hazavágyódás bántja szívét. Később azután magára hagyták. Ő meg behúzódott kabátjába, szemébe húzta kalapját. Bizalmatlanul vett min­den közeledést s megriadva össze­rázkódott, valahányszor rendőr vagy csendőr közeledett hozzá. Egyenes- lelkű alföldi emberek fejcsóválva dör- mögték bajszukba : nincsen ennek jó lelkiismerete! Útközben sok városon átmentek, de azért keveset láttak. A nagyutas vagy vonaton ül, vagy az állomáson vár, de ritkán van ideje a városok­ban kiszállásra. Annál jobban bámul­tak, mikor Hamburgba, a kikötővá­rosba értek. Széles utcák, gyönyörű palotasorok közt ezüst-szalag gyanánt húzódik végig az Alster folyó. Vize néhol tóvá szélesül, színesre mázolt faházikók dugják ki belőle fejüket s szelidfodru kék hullámain kecses haty- tyúk száza úszkál. Az utcákon töme­gekben hullámzik az emberek áradata, a széles utakon kocsi, társzekér, auto­Elmaradottnak tekinthetjük azt a községet, ahol yy a Magyar Gazdaszövetség Fogyasztási és Értéks­fogyasztási szövetkezet nincs! | 8 n Ti TTf| slta Szövetkezetéhez, Budapest A fogyasztási szövetkezetek révén szerezheti be egy-egy H VJIIISlfVJ ív Knvrabtár-títra 34 falu népe mindennemű háztartási és gazdasági cikkeit és II gM I I \ w ■■ gu IA., tVOZiAKtar lllCa <54. SZa • italszükségletét a legjutányosabban, úgyszintén hamis!- | | | I II CJL ■ I I (Saját palotájában.) — A HANGYA kötelékéhez ma már tntlan minőségben. — Amelyik községben fogyasztási W több mint 1200 fogyasztási szövetkezet tartozik 50 millió szövetkezetét akarnak létesíteni, a mozgalom kezdői fór- I gmM ■ ■ korona évi forgalommal. —-------= d úljanak útbaigazításért a -■■■ - - - ■ —.............—.;.= Levélcím: HANGYA, Budapest, postafiók 109. szám.

Next

/
Oldalképek
Tartalom