Harangszó, 1912-1913
1913-10-12 / 35. szám
1913. október 12. HARANGSZÓ. 281 A III-ik rejtvényt megfejtették: 1. Nagy Józsefné Nagy barátfalu, 2. Bakk János Lőcs, 3. Fiiszár Sándor Szécsényfa, 4. Gaál Lajos Alsószakony, 5. Szuh Lajos- né Nemeskocs, 6. Szabó Lina Felsőszakony, 7. Tarján Margit Ostffyasszonyfa, 8. Lázi Istvánná Zsebeháza, 9. Saródy Irén Teres- tyénfa, 10. Svigruha Katalin Tordas, 11. Saller Mariska Bakonyszentlászlö, 12. Ih- riczky Irén Százd, 13. Özv. Móritz Mihály- né Boba, 14 Bánszki János Rétság, 15. Mos- berger Mátyás Lajoskomárom, 16. Varga Ferenc Zalaszentjakab, 17. Albert Kálmán tanuló, Nagycsömöte, 18. Major Mihályné Tapolcafő, 19. Takáts Józsefné Magyar- keresztár, 20. Tompa Matild Vásárosfalu, 21. Gönye Eszter Beled, 22. Simon Ferenc- né Mihályi, 23. Horváth Lajos Szentgott- hárd, 24. Horváth Irén tanuló, Mezőhegyes, 25. Francsics Samu Bük, 26. Németh Pál- né Bük, 27. Stefan Pónya Wien, 28. Bokor Sándor Celldömölk, 29. Krajecz Erzsébet Újcsanálos, 30. Borbély László Czák A IV-ik rejtvényt megfejtették: 1. Puhr Mátyás Vassurány, 2. Fiiszár Sándor Szécsényfa, 3. Loosz János Bonyhád, 4. Gaál Lajos Alsószakony, 5. Mos- berger Simon Lajoskomárom, 6. Szabó Lina Felsőszakony, 7. Mosberger Mátyás Lajoskomárom, 8. Takáts |ózsefné Magyar- keresztár, 9. Németh Pálné Bük. Az V-ik rejtvényt megfejtették: 1. Balogh János Csönge. 2. Pataky Károly Taksony falva, 3. Hörényi Olga Lócs, 4. Mogyorósi Karolin Szentivánfa, 5. Farkas Pál Sand, 6. Horváth Kálmán Rába- bogyoszló, 7. Puhr Mátyás Vassurány, 8. Szabó József Uraiájfalu, 9. Ifj. Ritecz István Gyékényes, 10. Gerencsér Józsefné Kajár, 11. Tompa János Felsőmesteri, 12. Ifj. Csépi György Lébeny, 13. Lépőid Ernő tanuló, Kőszeg, 14. Kovács Ilonka Vönöck, 15. Bakk Lajosné Pórládony, 16. Mosberger Simon Lajoskomárom, 17. Id. Mórocz Lajosné Várpalota, 18. Rajczi FerencnéMagyargencs, 19. Horváth Sándor Szilsárkány, 20. Szalay György tanuló, Bezi, 21. Ihriczky Irén Százd, 22. Dorsics Sándor tanuló, Somlóvecse, 23. Bolla Sándor Nagyköcsk, 24, Özv. Rosta Sándorné Vásárosmiske, 25. Bolla Anna Zalaistvánd, 26. Király Gizella Kisfalud, 27. Tóth Jánosné Sajtoskál, 28. Szalayné Nemesládony, 29. Neubauer AntaTné Buaá'pest, 30. Tetzl Józsefné Budapest, 31. Horváth Józsefné Merseváth, 32. Simon Ferenc- né Mihályi, 33. Czéki Pál Lajoskomárom, 34. Nochta István Bakonycsernye, 35. Eszényi Borbála Sajógömör, 36. Hankó Zsófi Békéscsaba, 37. Hettlinger Károlyné Csánig, 38. Alsó Németh Mártonná Sajógömör. Olvassátok a bibliát. Zsolt. 119., 105. Hol biblia a házban nincs, Tanyát a sátán ütött ott, Hiányzik oll a legfőbb kincs, De Isten nem lel hajléke. Október 12. vasárnap, Jeremiás 28. „ 13. hétfő, Jeremiás 29, 1 —14. „ 14. kedd, Jeremiás 31, 1—22. „ 15. szerda, Jeremiás 31, 23—40. „ 16. csütörtök, Je-emiás 32, 1—25. „ 17. péntek, Jeremiás 32, 2G—44. „ 18. szombat, Jeremiás 33, 1—18. „ 19. vasárnap, Jeremiás 35, 1—11. „ 20. hétfő, Jeremiás 35, 12—19. 21. kedd, Jeremiás 36, 1 —19. 22. szerda, Jeremiás 36, 20—32. 23. csütörtök, Jeremiás 37. 24. péntek, Jeremiás 38. 25. szombat, Jeremiás 39, 1—14. Néhány szó a gyümölcsfa- tenyésztésről. Irta : ifj. Mészáros Kálmán erdészeti fő- isk. hallgató. Alakfák. Ha valamely fát tetszésünk szerint akarunk nevelni, akkor elsősorban a szilárd vázat készítjük el, s a vázra futtatjuk a vékony ágakat, hogy alakfát nyerhessünk. Lehet nevelni betű, lant, gömb, gúla, henger, kehely, szárnyas gúla, legyező, füzér, orsó stb. alakú fákat. Az alakfák közül különösen a legyező, kehely, henger, illetve oszlop, gúla, szárnyas gúla és a fűzéralakúak vannak elterjedve. A legyező alakot különösen a falak mentén szokták tenyészteni, mert a fal nagyon is szilárd váz lévén, a legyező alaknak megfelelő ágakat a falba vert szegekhez erősítjük raffiá- val, vagy kender fonalakkal. Ha kehely alakút akarunk nevelni, akkor a vezérhajtást 2 avagy 3 rügyre vágjuk vissza aszerint, hogy ki milyen magastörzsű fát óhajt nevelni. Az oldalhajtásokat kifele vágjuk, majd ha az 40 cm.-re megnő, a belső rügyre vágjuk. Melléje karókat verünk, köralakban, már t. í. központnak a törzset véve és a kör kerülete a 40 cm.-nyi távolságban veendő. Az ilyen kehelybe a nap egyformán süt, s egyik ág sem marad hátrább sem növekedésben, sem a gyümölcsérésben a másiknál. A henger illetve oszlopalakú fáknál kijelöljük a kör kerületét, most egyforma távolságban karókat verünk le a kör kerületére. Legjobb négyet leverni. A karókat fönt lécekkel szegezzük össze. Most minden egyes karó mellé ültetünk külön egy-egy oltványt. A karókon spirálisan sodronyt vezetünk egészen a váz tetejéig és ehhez erősítjük az oltványokat szintén spirálisan. Ha a legerősebbet már a henger tetején végigfuttattuk, akkor ezt önmagába növesztjük, mig a többit ebbe a legerősebbe a héj alá. A gúla alaknál a vezérhajtást visszavágjuk 2 rügyre. Az oldalhajtásokat kikötjük a törzstől egy avagy másfél méternyire. Most a belső rügyre vágunk vissza és az ebből növekedő hajtást a gúla-alaknak megfelelőleg növesztjük felfelé és a többi ágakkal, illetve hajtásokkal összenövesztjük. A szárnyas gúlánál a vezérhajtás megmarad és a vezérhajtásból kinövő hajtások az u. n. szárnyak a gúla élének megfelelő hajtásokba növesztetnek. Itt vigyázni kell arra, hogy a váz szép gúlaalak legyen. Fűzéralaknál a vezérhajtást visszavágjuk 2 vagy 3 szemre. E fölé sodronyt húzunk és a sodronynak megfelelő rügyekből keletkező hajtásokat a sodronyra kötjük. Ha az bizonyos hosszúságot elért, belső rügyre vágjuk vissza, a sodronyt följebb emeljük, és most a két függőlegesen növekedő hajtás tekintetik törzsnek. Ezt visszavágjuk 2 szemre és az oldalhajtások a sodronyra erő- sítteinek. így megy ez tovább. Az alakfákon termett gyümölcsök sokkal nagyobbak, mint a közönséges fán, és minőségre nézve is túlszárnyalják amazokat. Különösen Franciaországban vannak az alakfák elterjedve, úgyhogy Páris körül az ember nem is lát közönségesen nevelt gyümölcsfát, csakis alakfát. * * * Remélhetőleg lesznek a jobb sorsra érdemes szegény magyar nemzetnek fiai közül olyanok, talán épen a kedves olvasó is, akik ezen pár sorból is tanúltak és a tanúltakat első sorban a maguk, másodsorban embertársaik hasznára fogják fordítani. Mert minél munkásabbak, józanabbak és takarékosabbak vagyunk, annál gazdagabbak lehetünk. Adja Isten, hogy úgy legyen! (Vége.)
