Harangszó, 1911-1912

1912-09-29 / 34. szám

278. HARANGSZÓ. 1912. szeptember 29. Az egyház köréből. Luther-Társasági gyűlés. Az októ­ber hó 5-ére tervezett Luther-Társa­sági ülést október 12-én tartják meg Lőcsén. A gyűlés részletes sorrendje a kö­vetkező : I. Október 12-én, szombat. 1. Dél­után 3 órakor az irodalmi szakbizott­ság ülése az egyházi tanácsteremben. 2. D. u. V2Ö órakor az igazgatóta­nács ülése az egyházi tanácsterem­ben. 3. Lutherestély délután 6 óra­kor a templomban. 4. Ismerkedési estély este 8 órakor. II. Október 13-án, vasárnap. 1. Délelőtt V210 órakor ünnepi isten- tisztelet a templomban. 2. Délelőtt 11 órakor közgyűlés az egyházi tanácsteremben. Tárgysorozat: 1. El­nöki megnyitó. 2. Főtitkári jelentés és ennek kapcsán az igazgató tanács a jelentésben közzétett javaslatai. 3. Az 1911. évi számadások. 4. Az 1913. évi költségvetés 5. Esetleges indítványok. — 3. Délután 1 órakor közebéd. III. Október 14-én, hétfőn. Kirán­dulás a Magas Tátrába. A Luther- Társaság ünnepélyén közreműködnek: Pater Kálmánné úrnő, Szentiványi Erike úrleány, Veres József főespe­res, L. T. alelnök, Meyer Endre theol. dékán, Piskothy Ferenc, Morascher Hugó orgonaművész. Hajdú Árpád urak. A lőcsei férfikar. A lőcsei vegyeskar. Templomavatás. A szentgotthárdi missziói anyaegyházközségnek díszes templomát f. évi október hó 13-án avatja fel és adja át magasztos ren­deltetésének Qyurátz Ferenc püspök. A felavatási ünnepélyen, mint halljuk, részt vesz evangéliumi egyházunknak számos vezető tagja. A szép ünne­pélyre nagyban folynak az előkészü­letek. Az ünnepélyen való részvételét kilátásba helyezte Széli Kálmán v. b. t. t. volt miniszterelnök is. Iskola-avatás. Szép és emlékeze­tes ünnepe volt egyik elmúlt vasár­napon a gyórói gyülekezetnek. Ekkor avatta fel és adta át rendeltetésének Farkas Mihály esperes azt a minden tekintetben korszerű, impozáns épüle­tet, melyet az alig száztagú egyház­község épített közel húszezer korona költséggel, nem kímélve emellett időt, fáradtságot, nem rettenve vissza a legnagyobb áldozatoktól sem. Meg­ható volt látni azt a kis törekvő se­reget, a mint feledve a múltak nagy küzdelmeit, fáradalmait, örömkönyek- kel szemükben adtak hálát a jóságos Istennek, aki mindeddig segítségül volt nékik 1 Épülő templom. A vadosfai hatal­mas románstilü templom építése kö­zeledik a befejezéshez a legközelebb megkezdődik az oltár, padok, haran­gok s az orgona elhelyezése. Az ajándékok még egyre érkeznek. így Német Lajos takács 10, özv. Plájer Mihályné szül. Szarka Zsófia és leánya 10, Szabó Ferencné és gyermekei 10, Rácz Lajos 6, Szarka Juli 2 koronát adományozott, Németh Lajos kisfaludi esztergályos pedig két díszes persely­nyelet. készített 16 korona értékben. Elismerésre méltó egy akarattal hoz­zák meg a hívak az építkezés súlyos terhei mellett önkéntes áldozataikat s alig akad néhány gyülekezeti tag, ki nem siet tehetségéhez képest a szent ügy támogatására. A templom fel­avatási ünnepét november hó folya­mán tartják meg. Nagysitke ünnepe. Örömünnepet ült szeptember 8-án a nagysitkei evang. leánygyülekezet. Ez a lélekszámra kicsiny, de nemes tettek cselekvésére áldozatkész nép régi, rosszkarban lévő iskoláját a mai kornak megfelelőleg újjáépíttette s azt minden szükséges tanszerrel felszerelte. Múlt vasárnap avatta fel Varga Gyula esperes az egybegyűlt helybeli éfe vidéki hívők részvételével. Ugyanazon alkalommal az ujjonnan alakult ev, olvasókör igen sikerült táncestélyt rendezett Rózsa István helybeli tanító vezeté­sével, ki az „Uránia“ vetítőképeivel tartott felolvasást a Balatonról s Budapestről. Az estély jő sikeréről tanúskodik az, hogy 246 kor. 40 fül. bevétele volt. Itthonról. Az aradi vértanuk csontjai. Öröm­hír érkezett Aradról. Éveken át tartó buzgó munkálkodásnak végre meg­van a kivánt eredménye. Az aradi vár északi részén levő hatos kapunál megtalálták Lázár és Schweidel tá­bornokok csontjait. Az egyik holttest­ről kétségtelenül megállapították, hogy térdelő helyzetben került sírjába, te­hát úgy, mint a hogyan a táborno­kokat agyonlőtték. Hogy hova he­lyezik a két hős vértanú földi ma­radványát, arra nézve még nem tör­tént döntés. Uj földgázforrás. Az állam által Kis-Küküllő vármegyében végzett fú­rások alkalmával Magyarsároson a régi égő forrásnál a sármásihoz ha­sonló erővel kitörő és hasonló meny- nyiségben földgázra bukkantak. Elfüstölt milliók. És még mond ják, hogy nem boldog a magyar 1 Van pénze bőven, legalább arra, ami nem okvetlen szükséges, mindig van. Egy kimutatás került kezünkbe, mely szerint 1912. január és február hó­napjában, tehát két hónap alatt 25 millió 438 ezer 986 korona értékű dohányt és szivart adtak el Magyar- országban. Az álkatona. Mulatságos eset történt Debrecenben az ottani honvéd-kaszárnyában. A fegyvergyakorlatokra a vármegye községei­ből behívták a tartalékosokat, ezek között Kiss Miklós tetétleni gazdát. Tetétlen község­ben azonban két Kiss Miklós van s igy tör­tént, hogy a behívót tévedésből annak a Kiss Miklósnak kézbesítették, aki sohase volt ka­tona. Bevonulás előtt Kiss elment a névroko­nához s megkérte, engedje még neki, hogy helyette gyakorlatozhassák, mert még sohase volt rajta katonaruha s igen kiváncsi rá, hogy mennek a dolgok katonáéknál. — Hát, ha olyan nagy a kedved, itt a ka- tonakönyvem, aztán vigyázz magadra — mondta neki az igazi Kiss Miklós. A másik Kiss, a kire a személyleirás csak­nem ráillett, be is vonult s mindjárt a harma­dik napon kiküldték a nagyerdőn lévő puska­portoronyhoz őrségre. Kiss Miklós, aki eddig azt se tudta, mi az a puskaporos torony « még kevésbé tudta azt, hogy azért állíttották a posztra, hogy senkit égő szivarral vagy pi­pával a torony közelébe ne bocsásson, kénye­lembe helyezkedett s rágyújtott kurtaszárú pi­pájára Jókedvűen eregette a bodor füstöt az álkatona, amikor az ellenőrzést teljesítő főhad­nagy arra menet megpillantotta a pipázó s földön fekvő őrt. Nyomban leváltatta s Kisst elcsukták. Midőn a fogházból kiszabadult, a honvédségi áristomba küldték ki posztra. Az volt a kötelessége, hogy a sétáló rabokra vi­gyázzon. Kiss Miklós persze ezt se tudta s egyszerre csak lekapta a puskáját, odaintett egy rabot, a kinek átadta a fegyvert: — Egy kis dolgom van, fogja kend ezt a pus­kát, amig visszajövök — mondta s elszaladt. Kissnek megint pechje volt, mert az ellen­őrzésnél észrevették, hogy vétett a szabályok

Next

/
Oldalképek
Tartalom