Harangszó, 1910-1911

1911-01-22 / 7. szám

1911. január 22. HARANGSZÓ 5. oldal. Január 27. péntek Kolossá lev. 3., 18—25. „ 28. szombat Zsolt. 31., 24—25. „ 29. vasárnap Máté 8., 23—27. 1 Január 30. hétfő Zsolt. 93., 1—5 , 31. kedd Zsolt. 12., 2—3. Február 1. szerda Zsolt. 16 , 1 —11. Február 2. csütörtök Rom. lev. 12., 17—21- „ 3. péntek Timoth. 5—8. „ 4 szombat Galatziabeli lev. 5., 16 — 26. Az egyház köréből. Püspökválasztás. A tiszai ev. egy­házkerület püspöki állására most ad­ják le a gyülekezetek szavazataikat. A szavazás végső napja február 20- ika. Mint jelöltek szerepelnek: Gyürky Pál, főesperes, Gedaly Henrik nyíregy­házi és Korbély Géza eperjesi lelkészek. Jótékonyság. Báró Berg Miksáné, mint eddig, úgy ez évben is 100 koronát adományozott a vadasfai (Sopron m.) gyülekezet szegényeinek. A jó cselekedet önmagát dicséri! Lelkészválasztás. A szillsárkányi (Sopron m.) gyülekezet most töltötte be megüresedett lelkészi állását s arra Szűcs Gábor budai hitoktatót válasz­totta meg. Isten áldása nyugodjék a gyülekezet és uj lelkész szövetség- kötésén ! Uj egyházfelügyelő. A győri ev. egyházközség, dunántulnak legvagyo­nosabb ev. gyülekezete, mely hosszú évek során Haubner Máté és Karsay Sándor püspökök székhelye volt — az elévülhetetlen érdemeket szerzett felügyelője dr. Fischer Sándor halá­lával megüresedett felügyelői tisztre nagy lelkesedéssel ennek testvéröccsét: dr. Fischer Gyula kir. ügyészt vá­lasztotta meg. Beiktatása január hó 8-án ment végbe meleg ünnepséggel. Uj leányegyház. A kissomlyói ev. egyházhoz tartozó Jánosháza község leányegyházzá alakult. Gondoskodott iskolaépületről és tanitólakról. A kor­mány évi 900 K-t utalványozott a tanító fizetésének kiegészítéséhez A király adománya. Őfelsége a ki­rály legfelsőbb magánpénztárából a veszprémi gyülekezetnek templom­renoválási és toronyépitési célra 200 K-t engedélyezett. Nyugalomba vonuló lelkészek. A le­folyt év zártával ismét két buzgó munkáslelkész vonult vissza a lelki­pásztorkodás küzdelmes pályájától. Walland Károly a baranyamegyei leg­nagyobb gyülekezetnek: Csikostöttös- nek és a tolnamegyei Kölesdnek lel­késze : Lagler Sándor. Itthonról. A király Budapesten. Arról az örven­detes tervről adnak hirt, hogy a király legközelebb Budapestre érkezik. A király ott tartózkodása alatt udvari ünnepségek is lesznek. A vértanuk sírjai. Több mint két hónap óta keresik az aradi vesztő­helyen a vértanuk csontjait. Jóllehet eddig már 4 és fél kilométer hosszú­ságú területen elvégezték az ásatást, mégis semmi eredményt sem értek el. Kovács Ernő 48-as őrnagyhoz fordult a bizottság, ki az aradi várbörtönben a napi eseményekről naplót vezetett. Talán az ő utasítása uj irányban tereli a keresés munkáját. Apponyi Amerikában. Gróf Apponyi Albert, a nagy államférfi és világhírű szónok legközelebb Amerikába megy, hol számos előadást tart az amerikai­aknak. Apponyi fogadtatására már most óriási előkészületeket tesznek. A nagy magyar férfi bizonyára dicső­séget szerez az uj világrészben is a magyar névnek. A harmadik léghajó. Az osztrák­magyar monarchia a harmadik lég­hajót is megkapja. Fájdalom ezt is az ausztriai iparosok készítették s a magyaroknak csak a fizetés kellemes kötelessége maradt. Talán hogy egy kis búfelej tővel szolgáljanak, hírül hozzák, hogy legközelebb egy uj lég­hajót építenek Magyarországban s uj léghajóállomást szerveznek magyar földön. Száztizenhét éves asszony. Keszt­hely mellett a közeli Beszemén-pusztán meghalt egy 117 éves asszony, özv. Imre Mihályné. Arról volt nevezetes, hogy 48-ban tiz unokája harcolt egy honvédszázadban. Imre Mihályr.é utolsó éveiben az ükunokájánál lakott. Egy tehén három liter tejért. A somogymegyei gazdasági egyesület rendkívül érdemes mozgalmat indított meg. Nagy államsegélyt eszközölt ki a kormánytól s azon a nép számára olcsó marhaállományt szerzett be. Hogy pedig a nép könnyen lefizet­hesse adósságát, számítást végzett s arra az eredményre jutott, hogy ha minden nap hat éven keresztül három liter tejet beszolgáltatnak, akkor le van fizetve a tehén ára. Hát bizony érdemes ezen egy kissé gondolkodni. Mert az eredmény mégis csak az. hogy három liter tejért szereznek az emberek egy tehenet. Az ország dolgáról. A képviselöház az elmúlt időszak­ban is folytatta tárgyalásait. Elvégezte és elfogadta a szerb kereskedelmi szerződésre vonatkozó javaslatot. En­nél a ponlnál ugyancsak sokat be­széltek a honatyák a nagy drágaság­ról. Félünk azonban, hogy a sok beszéd semmítse segít a bajon s ma­rad minden a régiben. A bankvita. A szerb kereskedelmi szerződés letárgyalása után kezdetét vette a bankvita. A többség a közös bank szabadalmának meghosszabbí­tását akarja keresztül vinni, a kisebb­ségben maradt ellenzék pedig az ön­álló bank felállítását követeli. Előre- láthatón ez a kérdés lesz az ütköző pont, melyen a kormánypárt és az ellenzék nagy harcát megvívja. Mind­egyik legjobb és legkiválóbb embereit állítja csatasorba. Kossuth Ferencz már mondott egy nagy beszédet, melyben rámutatott, hogy gazdasági önállóság nélkül nem boldogulhat egy nemzet se. Sokalja azt a nagy pénz­áldozatot, mit a nagyhatalmi állásért, a katonaságért hoz a nemzet. Azt reméli, hogy a gazdasági önállóság alapján könnyebben megszerezheti a nemzet a fenntartásához szükséges nagy összeget. A vita során Apponji Albert, Tisza István, Mezőssy Béla, lusth Gyula és még számosán mon­danak beszédet. A függetlenségi pártok közeledése. Az önálló bank vitája közelebb hozta egymáshoz a függetlenségi párt két töredékét: a Kossuth és Justh pártot. Kossuth Ferenc beszédében kijelen­

Next

/
Oldalképek
Tartalom