Harangszó, 1910-1911
1911-10-08 / 26. szám
6. oldal. Péter király budapesti látogatása. Úgy látszik Péter szerb király mégis csak eljön Magyarországba. A budapesti látogatás hír szerint október végén történik meg. A patronázs-gyülés. Kassán most tartották meg a harmadik patronázs gyűlést. A patronázs a keresztyén vallásos szellem új hajtása, theiy a kiskorú bűnösök megjavítására, gyer- meklelkek megmentésére törekszik. A hatalmas gyűlésen a király is képviseltette magát. Evangélikus egyházaink képviseletében a gyűlés alelnö- kei sorába beválasztották Kaczián János budapesti ev. esperest. Vértanúk szobra. Két vértanúnak emelt szobrot a hálás magyar nemzet. Leiningen Károly tábornoknak, az egyik vértanúnak Törökbecse községben, a nagy Damjanicsnak pedig Szolnok városában. Mindkét leleplezés lelkes ünnepségek közt ment végbe. Az új üstökös. A Brooks-féle üstökös, a mely, november végén jut napközelségbe, már puszta szemmel is látható. Egész éjszaka megfigyelhető. Fénye, a mely a harmadrangú csillag fényével egyenlő, zöldes színű. Üstöké még nem látszik. Könnyen ráakadhatunk a következő módon: a Kisgönczöl két hátulsó csillagát képzeletben összekötjük egy vonallal s e vonalat a két csillag távolságának háromszorosáig meghosszabbítjuk. Ezen a ponton van a Sárkány csillag, a melytől rézsutosan lefelé balra van az üstökös. Az asszonyhonvéd. Temesváron meghalt nyolczvan éves korában Gil- linger Anna dohánygyári felügyelőnő. A szabadságharc idején férfiruhában mint közhonvéd szolgált Damjanics tábornok ezredében. Gillinger Annát a harcmezőn tanúsított vitéz magatartásáért káplárnak léptették elő. Gazdanagygyülés Lúgoson. A Krassó- szörénymegyei gazdasági egyesület most tartotta gyűlését Lúgoson. A magyar földbirtokosok, közép- és kisbirtokosok nagy tömegekben vettek a gyűlésen részt. Darányi Ignác volt miniszter nagy beszédet mondott. Kifejtette, hogy Magyarország ipari piaca lett Ausztriának. Ezzel szemben mezőgazdasági terményeinket, állatállományunkat meg kell velük szemben védelmezni. Nem szabad a Balkán államok előtt megnyitni a hatá. sorompót, mert az érzékenyen érintené gazdaközönségünket. A nép ítélete. Izgalmas temetés volt a múlt héten Kecskeméten. Egy öngyilkos asszony temetésén a sirató HARANGSZÓ. asszonysereg megtámadta az özvegyen maradt férjet, mert brutális bánásmódjával a halálba kergette feleségét. Sárközi Sándor gazda folyton ütötte - verte a feleségét, pedig szelid, jó asz- szony volt s nagy gonddal neVelte hat apró gyermekét. Az utóbbi időben férje bánásmódja miatt megunta az életet. El is panaszolta baját a szomszédoknak s többször mondogatta, hogy elemészti magát. Tegnapelőtt este az ura megint megverte minden ok nélkül, mire a boldogtalan asszony sorba megcsókolta a gyermekeit, aztán fölakasztotta magát. Reggel akadták rá holtan. Tegnap délután temették el a halálba kergetett családanyát. Nagy sokaság kisérte el utolsó útjára a halottat. A sir körül vagy száz asszony sereglett össze és zokogott, amidőn lebocsá- tották a mélységbe a koporsót. Ott állott mogorván a férj is a hat kicsiny árvával. Már elhantolták a sirt s beléje tűzték a fejfát is, amidőn Sárközi rátette a keresztre a maga koszorúját. Erre az álszenteskedésfe azután kitört a nép haragja. Először csak szitkozódtak, de a kifakadáso- kat követte a tett. A fölháborodott asszonyok lerántották a fej fáról a koszorút s a férj nyakába vetették majd nekiestek a megrémült embernek s ütötték-verték, karmolták, rugdalták. Sárközi nagy nehezen kiszabadította magát s futásnak eredt. Egy kovácsmühelybe menekült, de a felbőszült asszonyok oda is követték. A zendülés hírére rendőrök érkeztek, akik aztán a több sebből vérző embert közrefogták s elvezették a támadók köréből. Az ország dolgáról. Az országházból. Néhány beszédet nem számítva, rendületlenül tart a képviselőházban a szavazás. Ha néha, — körülbelül minden két hétben egyszer, szóba nem hoznák a véderőt, bizony nem is sejtené az ember, hogy miről folyik a nagy vitatkozás. Azért volt érdekes gyűlése is a háznak. Khuen-Héderváry miniszterelnök szólalt fel s oly értelmű nyilatkozatot tett, melyből a házszabálymódosítás tervét lehetett kiolvasni. A kormány azonban mindenfelé hirdeti, hogy semmi erőszakos beavatkozásra nem gondol. Egy lap a napokban azt irta, hogy a kormánypárt és ellenzék vitás ügyét a házelnök veszi a kezébe s iparkodik valami megállapodást 1911. október 8. létrehozni. De hát ki tudja megmondani, hogy mi lesz ? A képviseíöház az aradi vértanúk ünnepén. A képviselőház küldöttségét az október 6-iki aradi gyászünnepre maga a képviselőház elnöke Berze- viczy Albert vezette. Á nemzeti ütl- nepre való tekintetből a képviselőház ezen a napon nem tartott ülést. A nagyvilágból. Tüntetés a drágaság miatt. Elkeseredett tüntetés volt a múlt hetekben Bécsben a drágaság miatt. Óriási néptömeg lepte el az utcákat s törve- rombolva haladt előre. A rendőrség tehetetlen volt, de még a kivonult katonaság se tudta megfékezni a tömeget. A nép felszakgatta az utca- kövezetet, bútorokat hordott össze, onnan verte vissza a katonaság támadását. Végtére is sortűzzel kellett rendet teremteni. A zavargásnak néhány halottja is volt. A kár mintegy 200 ezer korona. Általános sztrájk Ausztriában. Az osztrák vasutasok követelésekkel állottak elő, de azok nem teljesültek. Most azután sztrájkba lépnek. Arról is szó van, hogy általános sztrájkot szerveznek egész Ausztriában. Háború az olaszok és törökök között. Az Európa fölött függő háború mégis csak lerobbant. Hosszas huza-vona után Olaszország meg- izente a töröknek a háborát s Tripoliszt olasz sereggel megtámadta Az olaszok eljárását a legtöbb nemzet szigorúan bírálja és élesen helyteleníti. Társaskocsi-szerencsétlenség. Pá- risban a Notre-Dame templom közelében egy automobil-omnibusz a Szajnába zuhant. Húsz ember életét vesztette a többiek súlyosan megsebesültek. Éhínség Szibériában. Az idei rossz termés követében óriás éhinség támadt Szibériában. Eddig állítólag 250.000 ember pusztult el az éhség következtében. A városok és falvak utcáin borzalmas jelenetek játszódnak le, százával hevernek az éhségtől elgyengült emberek az utcán és tompa egykedvűséggel várják a halált. Az ország minden részéből számos élelmiszerrel megrakott vonatot indítottak útnak, hogy a csapást némileg enyhítsék. Tengerbe sodort város. Észak- portugália Espinho városát a vihar elpusztította és a házak felét a tengerbe sodorta. A városkának több mint ezerháromszáz főnyi lakossága van.
