Harangszó, 1954 (1. évfolyam, 1-12. szám)

1954-03-01 / 3. szám

az egész ügymenetnek. Másokkal inditványoztatja, majd ragyogó képességeivel sorra elfogadtatja “a nemzeti programm” főbb kívánságait: a közös teherviselést, az úrbér örökváltságát, az ősiség megszüntetését.

1848 február 5-én már azt mondja: “hogy, az országgyűlésen többé béke nem lehet, hanem folyni fog a harc a végletekig!”

Közben kitört a felkelés Délolaszországban, s maga IX. Pius pápa lett az egységesítési törekvések szószólója. 1848 február 24-én Páris népe megdöntötte Lajos Fülöp király trónját, s kikiálltotta a köztársaságot. Ezeknek a világtörténelmi eseményeknek jelentőségét a magyar politikusok nyomban felfogták és nemcsak a pártellentétek simultak el, hanem a főuraktól a kormánypárti követekig egységesen fogadták el vezérükül az ellenzéki Kossuthot. Őt még mindig nem ragadja el a diadalmámor és az új helyzetben is csak azt követelte, amit az ellenzék már a választások előtt programmjába vett.

1848 március 3-án Kossuth Lajos a (kerületi táblán) benyújtja törvényjavaslatát a “Felelős magyar minisztérium felállítására” vonatkozóan.

Március 13-án Bécsben utcai barrikádharcok, s a felfegyverzett polgári járőrök láttára Metternich herceg menekül s vele együtt a konzervatív magyar főrendek vezére gr. Apponyi György.

15-én István nádor a törvényhozás két házának küldöttségét az elfogadott Kossuth-féle törvényjavaslattal Bécsbe vezeti. Ezt azonban az első rémület tisztulásával az udvar ellenségesen fogadja.

Pestről riasztó hírek! — Ott is kitört a forradalom! — bár utcai harcokról nincsenek hírek. A magyarokkal együttérző nádor, a maga állását köti a javaslat elfogadásához.

.. .Közben Pesten: Perczel Móric és Irinyi József 12 rövid pontba foglalja “Mit kiván a magyar nemzet?” A magyar demokráciának ez a programmja lényegileg megfelel a Kossuth-féle szövegezésnek is. 15-ike esős szerda reggel 8 órakor összegyűlnek a fiatal írók a Pilvaxkávéházban, ahol Jókai Mór olvassa fel a 12 pontot, Petőfi pedig a “Nemzeti

dal” c. költeményét. A társaság azután az egyetemi ifjúsággal egyesül, s a Hatvani (ma Kossuth Lajos) utcában .levő Länderer és Heckenast-féle nyomda elé vonul — miközben nagy néptömeg csatlakozott hozzá — és a cenzúra engedélye nélkül kiszedték a Nemzeti dalt. . . .

Délután Pest népe a Nemzeti Muzeum előtt népgyűlésre seregük össze. Elfogadják a 12 pontot s .küldöttséget választanak, mely azt az országgyűléshez juttatja. Ezután a tömeg átvonul Budára, hogy a helytartótanáccsal közölje a pontokat s követeli a sajtóvétség miatt elfogott Táncsics Mihály szabadonbocsátását. A szorongatott helvtartótanács teljesiti a kívánságot, s a tömeg Táncsicsot diadalmenetben kiséri Pestre. A mozgalomhoz a városi tanács is csatlakozik és este a Nemzeti Színházban megismétlődnek a hazafias tüntetések.

így folyt le minden zavar és vérontás nélkül a pesti március 15-ike, melynek jelentőségét elsősorban az adja meg, hogy minden irányítás, mesterséges megrendezés nélkül, jobbára a politikai arénától messzeálló tömegek önkéntes, automatikusan ösztönszerű megmozdulása. s iymódon a nemzetnek egy meszszehangzó életiegenlő megnyilvánulása volt.

Március 16-án Bécsben V. Ftrdinánd

fogadja az országgyűlés küldöttségét és elfogadja Kossuth javaslatát. István főherceget a nádort, Magyarország teljhatalmú helytartójává kinevezi '

A rendi állam átalakítását jelentő törvényjavaslatokkal és a magyar felelős miniszterium-ról szóló 1848: III. t.c.-el Batthyány Lajos gróf és Deák Ferenc már 24-én visszafordulnak a Császárvárosba.

Bécs alkudozni próbál és húzza az elintézést. Az országgyűlésen robbanásig feszült a hangulat. A Nádor Bécsben marad és mindent elkövet, hogy a kancelláriát jobb belátásra: a javaslat elfogadására bírja. A parlamentben pedig a közben visszatért Batthyány és Deák próbálja a kedélyeket nyugtatni. 30-án az országgyűlés egy feltúrt hangyabolyhoz hasonlít. Széchenyi majd Deák Madarász Lászlóék rendbontásait elítélik