Harang, 1990 (2. évfolyam, 1-25. szám)

1990-05-02 / 18. szám

‘Beharangozó Híutfi/etsertlj A bécsi keringő nagymesterének. ifjúbb Jolid mi Straussiak. legnép­szerűbb művei szólalnak meg azon az estén. 3-án csütörtökön a PESTI VIGADÓBAN, melyen a Magyar Posta Szimfonikus Zenekara Mak­iul y László vezényletével, valamint kiváló énekeseink. Kalmár Magád. Zempléni Mária. Beutle Zsolt. Bér kés János és Jankovits József mű­ködnek közre. Ugyancsak a PESTI VIGADÓ ad otthont annak a hangversenynek, melyre a Csehszlovák Kultúra Nap­jai rendezvénysorozat keretében kerül sor. 4-én. pénteken a Szlovák Nemzeti Színház operatársulata Do­nizetti. Csajkovszkij, Borodin. Smetana. Puccini. Mascagni és Verdi operáiból ad elő népszerű részleteket. A LISZT FERENC KAMARA­TEREMBEN lesz 4-én. pénteken Dobozy Borbála csembalócstjc. A művésznő egy ismert és egy kevés­sé ismert zeneszerző műveiből állí­totta össze koncertje műsorát. Jo­hann Sebastian Buciitól a D-dúr toccatát (BWV. 912) és a D-dúr partitát (BWV. 828) szólaltatja meg. 1772-1793 között élt Georg Anton Benda cseh zeneszerző, aki a kor szokása szerint előadóművész­ként is tevékenykedett. (A maga korában ugyancsak nagy hírnévnek örvendett testvére. Franz Benda hegedűművész.) Színpadi Művek, kantáták, billentyűsökre írt művek kerültek ki keze alól - ez utóbbiak közül három szonatinát és két szo­nátát mutat be Dobozy Borbála. Másnap - ugyancsak a LISZT FERENC KAMARATEREMBEN Penis Attila Liszt és Ravel zon­goraműveiből szólaltat meg önálló estjén. A francia zeneszerzőtől az 1901-ben komponált kedvesen játé­kos Szökőkút című darabot. Liszt­től az ugyancsak impresszionista jellegű A Villa d'Este szökőkútjai, az Esz-dúr Paganini-etűd. az f-moll transzcendens etűd. a Pelrarca-szo­­nettek közül kettő és a Dantc-szo­­náta hangzik el. 5-én, szombaton a ZENEAKA­DÉMIA KISTERMÉBEN Simon Béla zongoraestjén a zeneirodalom három remekműve esendül löl. Bachtól a virtuóz tudást igénylő Olasz koncert (BWV. Beetho­ventől a komor „szenvedélyességű” f-moll (Appassionata) szonáta (op. 57), végül Lisznő\ a korszakos je­lentőségű h-moll szonáta. 1896-ben fejezte be Gustav Mahler nagyszabású szimfóniái kö­zül a harmadikat - d-moll, női- és gyerekkarra, valamint zenekarra -. melynek negyedik (étele Nietzsche Imigyen szóla Zarathustra című írásának szövegére íródott. A mű 8- án, kedden a BUDAPEST KONG­RESSZUSI KÖZPONTBAN hang­zik el a Magyar Állami Énekkar és Zenekar, a Magyar Rádió Gyerek­kara előadásában. Kohayaslii Kiti­lt hiro vezényletével. A magyar származású világhírű karmester. Dorúii Antal emlékére rendeznek ünnepi hangversenyt 9- én. szerdán a BUDAPEST KONG­RESSZUSI KÖZPONTBAN, olyan neves művészek közreműködésé­vel. mint a Pliilharmonia llunga­­rica (NSZK), az együttest, Yehudi Menuhin vezényli, valamint Ilse von Alpenheim osztrák zongoramű­vésznő. A műsoron kél Haydn-mű. a g-tnoll (A tyúk) szimfónia (no. 83) és a D-dúr zongoraverseny. Do­náti Antaltól pedig 2. szimfóniája szerepel. S2ÍnllÁ2 Szép Ernő: VŐLEGÉNY (VárszínházI Ady Endre „szép és jó poétának". Kosztolányi „drága és nemes kül tő”-nek nevezte Szép Eriiéit, akit újabban újra felfedeznek színhá­zaink és sorra viszik színre darab jait. a Patikát, a Lila ákác-ot, az Aranyórát, a Májust, s most leg­utóbb. a Vőlegényt. Szép Ernő első darabját az 1913-ban bemutatott Az elcserélt királyfit meleg szavakkal üdvözölte kritikájában Kosztolányi Dezső: sikert aratott két egyfelvo násosa, a Kávécsarnok (1917) és .1 Május (1918) is. de az 1920-ban színre került remekét, a Patikát a jobboldali kritika valósággal leső porté a színpadról. Szép Ernő meg sebzett lélekkel külföldre távozott, két évig élt Bécshen. olt írta a Vőle­gényt. Az 1922-ben bemutatott ko­média főszereplője egy elszegénye dett kispolgári család, amely sorsa jobbrafordulását reméli egy pénzes vőlegénytől. Végre felbukkan egy eszményinek látszó jelölt. Fos Rudi, a fogorvos, ám ő meg azt hi­szi. hogy Kornélka hozományából fog meggazdagodni. Szép Ernő sze­retetteljes iróniával ábrázolja hősei­nek alakoskodását, csalását, hiszen tudja, hogy mindannyian emberibb, jobb életre vágynak. (A darabot Szőke István rendezte.) Rossini: HAMUPIPŐKE (Szegedi Nemzeti Színház) Hamupipőke mesealakként kezdte „pályafutását”, s mára jelképpé vált. A tisztaság és jóság jelképévé, aki rossz sorban él, de végül elnyeri méltó jutalmát. A magyar gyerekek a Gi inim-restvérek német népmese­gyűjteményéből vett változatot is­merik. a franciák Charles Perrauli egyik meséjében találkozhattak a mostohatestvérei által cselédsorban tartott lány történetével. Giacomo Rossini és szövegírója is ebben a műben bukkant rá az opera témájára, s a 25 éves ~ de mát sikeres — zeneszerző alkotását 1817-ben mutatta be a római Teáim Valle. A Hamupipőkét mellyel lényegesen ritkábban találkozha tank az operaszínpadokon, mint Rossini másik két híres művével. A sevillai borbéllyal vagy a Teli Vil­mossal - Békés András rendezésé­ben mulatta be a szegedi társulat. Vító ISTEN HOZTA -A NAVIGÁTOR (lekele-feliér. amerikai film) Basier Keatont nevezték Fapofá­nak, Gránitarcúnak, filozófus ko­médiásnak. Előkelő közönye komi­kus ellentétben állt a körülötte zajló izgalmas, humoros, drámr esemé­nyekkel. arcvonásainak makacs mozdulatlansága végül a „védje­gyévé". a komikum egyik legfőbb forrásává vált. A némafilm sztárját a hangosfilm „hallgattatta” el, s ő lassan belehalt abba. hogy nem játszhatott. Akár­csak Chaplin, a filmjeinek jelentős részét ő rendezte, játszotta, s forga­tókönyveinek is társszerzője volt. 1923-ban készítette az Isten hozta című művét, amely a westernek re­mek paródiája, 1924-ben forgatta a Navigátort, melyben felfedezi, hogy a tengeren haladó hatalmas ha jónak ő az egyetlen utasa és „le­génysége”. E két - ma már klasszi­kus ” némafilmet az lurervitleo je­lentette meg. Fidw SZÜLETETT JÚLIUS NEGYEDIKÉN 1 Színes. amerikai film. Rendezte: Oliver Stone) Ne ölj. mondja a Tízparancsolat. • le mi gyerekeket és nőket gyilko­lunk!” - kiállja kétségbeesetten Kon kovic, a tolókocsihoz kötött, natal vietnami veterán, hazaérke­zése után. Ron egy vallásos ame­rikai család gyereke, aki önként ment harcolni Vietnamba, mert sze­rette hazáját cs hitt a politikusok szavainak. Odakint pedig szembe­került a valósággal, látja egy őrült és hiábavaló háború minden ször­nyűségét, testi és lelki sebekkel, nyomorékként tér haza. Ráadásul rá kell döbbennie, hogy otthon már minden megváltozott, vége a lelke­sedésnek, az utcákon csillagos­sávos lobogókat égetnek a háború ellen tüntetők, és rohamrendőrök csapnak össze a békét követelő egyetemistákkal. Ron Kovic - akinek ön4 életrajzkönyvéből készült ez a film - valóban július 4-én, az Egyesült Államok legnagyobb nemzeti ünne­pén, a Függetlenség Napján szüle­tett. Két ével töltött Vietnamban. 1968-ban megsebesült, derektől le­felé teljesen megbénult. Hazakerü­lése után egyik vezetője lett a viet­nami háború ellen küzdő mozga­lomnak, s 1976-ban írta a Született július negyedikén című könyvét, melyből Oliver Stone rendezett fil­met. Slone-t a minap tüntették ki Oscar-d íjjal ezért a munkájáért, de a díj fele igazság szerint Tont Crnise-l ,,illetné” meg. aki ritka beleérző ké­pességgel alakítja Ron Kovic tragi HARANG 35

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom