1980. június 18. - Budapest Főváros Tanácsa Végrehajtó Bizottsága üléseinek jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.102.a.1)
96
, 3. LAKÓTERÜLETEK, LAKÁSTELEPITÉS A lakóterület a nagyvárosi agglomeráció beépített területének legkiterjedtebb és társadalmi jelentősége miatt legfontosabb területfelhasználási eleme, mely elsődlegesen meghatározza a város szerkezetét, jellegét és fejlődését. Lakóépületeken kivül magában foglal nem zavaró jellegű ipari üzemeket, közmű és közlekedési létesítményeket, kisebb közparkokat, alapfokú — esetenként egyéb — intézményeket, valamint alsóbbrendű utak és parkolók területét is. A lakóterületek övezetei két fő csoportba, a tömör /városias/ és a laza beépítésű területekre oszthatók. A tömör városias beépítéshez tartoznak ilyen értelemben a városközpont területei /Belváros, Budán az I. kerület egyes részei/, továbbá az ehhez csatlakozó hagyományos telkes, többszintes, zártsorú beépítésű lakóterületek /a pesti belső kerületek túlnyomó része, Budán a II., III., XI., és XII. kerület belső része/, valamint az utóbbi 30 év alatt épült többszintes, tömbtelkes beépítésű uj lakónegyedek /lakótelepek/. I A laza beépítésű területekhez sorolhatók a telkes, alacsony szintszámú, zártsorú beépítésű, részben iparral vegyes /"átmeneti"/ területek /pl. Óbuda, Kelenföld, Angyalföld egyes részei/ a telkes, szabadonálló társasházas területek /a budai hegyvidék belsőbb fekvésű területei, Zugló egyes részei/, végül a családiházas területek /a budai hegyvidék külsőbb területei, Kőbánya, Angyalföld egyes külső részei, a peremkerületek, valamint a környéki települések legnagyobb része/. A LAKÓTERÜLETEK jelenlegi beépítésének általános jellemzése Budapest városmagja /központi fekvésű városrészek, lényegében a Nagykörúton belül/ épületeinek zöme a századforduló körüli évtizedekben létesült. Ezek közül a jelentős, a városképben domináló középületek, valamint a főbb útvonalakat /elsősorban a Népköztársaság útját és a Nagykörutat/ szegélyező épületek igen értékes épületállományt jelentenek. A mellékutcák épületei viszont sqkszor túlzsúfoltan épültek, az épületek állaga sem kielégítő már. A városmaghoz csatlakozóan később épült belső városrészek /Lágymányos, Ujlipótváros/ jobb állapotúak, nagyvárosias, helyenként zsúfolt beépitésüek. A városmagot körülvevő tömör városrészek általában alacsonyabb színvonalúak, beépítésük rendezetlen. Sok helyen még ma is zavaró ipari üzemek keverednek a lakóépületekkel. A peremkerületek főként alacsony földszintes épületekkel épültek be, részben - a peremkerületek központjai körül — zártsorban, leginkább azonban szabadonállóan, a budapesti szabadonálló beépítésű területekhez képest zsúfoltabban, sokszor zavaros beépítéssel. Budapest területén belül a budai hegyvidék társasházas és családiházas területei a térség legmagasabb lakóértékü területei, melyeknél az ujabb építkezések azonban helyenként tulzsufolódást eredményeztek. A Budapest környéki települések lakóterületei kevésbé összetettek. Dominál a laza, családiházas beépités, mely általában még a budapesti peremkerületekénél is alacsonyabb színvonalat képvisel, kivéve az ujabb épületeket. Helyenként már megjelennek az ujabb magas intenzitású, többszintes telepszerű beépités eredményeként a budapestihez hasonló, de kisebb nagyságú lakótelepek. Az agglomerációs övezet családiházas területéből magas értékűek a Dunakanyar településeinek korábban kialakult és már csaknem beépült üdülő jellegű területei. Nem megfelelő a helyzet viszont egyes ujabb nagykiterjedésü külterületi parcellázások során kialakult uj beépítéseknél. I A lakóterületek jelenlegi állapota a lakásállomány fontosabb jellemzői szerint A lakóterületek helyzetét a lakásállomány fontosabb jellemzőin keresztül vizsgálva az emlitett 2 fő /tömör városias és laza beépítésű/ és ezen belül további 5 alcsoporton belül a tömör /városias/ beépítésnél eltérő jellegűek a pesti ol- ■ dal Nagykörúton kívüli részei. M-q 9 Hr-""——— ~--------------16 J tólM I I I V
