1988. szeptember 13. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
304
[— —n f ® tésük megakadályozása. A városi táj szigorúan védendő objektumai a természetvé- A MEGLÉVŐ DUNA-HIDAK VÁRHATÓ ÉLETTARTAMA 3.9-1 táblázat t delmi területek is. (Ezek részletes fejlesztési programját a 3.13.4 környezetvédelmi __ f fejezetrész tartalmazza.) A híd Hosszútáv Nagy táv I A város természeti adottságai közé tartoznak a budai oldal kiterjedt barlangjai is. Árpádhíd megfelel megfelel í v Ezek részben építéskorlátozó tényezők, de megfelelő feltárás után jelentős idegen- Margit-híd » pályaszerkezet átépítésével megfelel forgalmi vonzerővel is rendelkező városi látványosságok és egyben védendő természe- megfelel ti értékek. A legjelentősebb, hasznosításra javasolt és részben már feltárt barlango- Lánchíd megfelel teijesjcéiszerkezeti csere kát a vizsgálati anyag tartalmazza. Foglalkoznak még a barlangok térségével az uu 9es idegenforgalmat és a föld védelmét tárgyaló fejezetrészek. Erzsébet-híd megfelel megfelel . ..... . . . 1. -I 1. c 1. h n . j. Szabadsáf-hld megfelel (az 1990-ben esedé- csak személygépkocsi közlekedés A pesti oldal részben még megmaradt táj. eleme, a patakvolgyek. Ezek fásítása, és ke$ újabb felülvÍ2lgá„tkor w4m4ra felel meg fi leginkább természetközeli kialakítása kívánatos. Bántóan kiépített, primitív mű- pontosítható) szaki megjelenésük, mely csakis szűk prakticista szempontoknak felel meg, értékes Petőfi-hld megfelel pályaszerkezet felújítással megfelel természeti — táji elemből szennycsatomává degradálja még megmaradt patakvölgye- Gubacsi-híd megfelel átépítendő inket. Ökológiai szempontokat is figyelembe vevő rendezésük szükséges. Legjelen- Kvassay-hld a kényszerű súlykorlátozás megfelel tősebb patakok: Gyáli-patak és ágai. Rákos-patak, Szilas-patak, Aranyhegyi-patak. miatt nem felei meg.átépitendö 1 , A XVI. kerületet gazdagító táji elem további fejlesztés után a Szilas-patak vizét felhasználó Napiás-tó, mely záportározóként és horgász-tóként szolgál. A helyen- A főváros középső és déli részén fokozódik a forgalmi torlódás. A Petőfi-hídtól délre ként még meglevő természetes és mesterséges vízfelületeket fokozottan védeni kell, 14 km hosszú beépített partszakaszok között hiányzik az állandó összeköttetés. Az a korábbi gyakorlat, mely például egyes bányatavakat szemétfeltöltő helyként hasz- előrebecslések szerint — a jelenlegi híd helyzettel számolva — 1990-ben irányonként nosított, (Pl. X., XVIII. kér.) megszüntetendő! 3500-4000 egységjármű/ó nagyságú forgalom számára hiányozna az átkelési lehetőfi ség. 'Ilii* Elsősorban a pesti oldal táji értékeit növelheti a tudatosan végrehajtott erdőfejlesz| V tési program. A cél az, hogy a termőhelyre jellemző, a természetes erdőhöz közel- Az elkövetkező évek feladata a déli városrészben koncentrálódik. Itt a városszerkezeálló állapot alakuljon ki. Változatos fafajösszetételű, gazdag cserje és gyepszintű, és úthálózati rendszer alkalmas nagyobb méretű közlekedésfejlesztésre, és a helyi sokfajú növény és állatvilág létrehozása a cél. (Az erdőfejlesztés részletes prog- adottságok lehetővé teszik a közlekedésfejlesztéssel egyidőben a környezet védelmét ■. ramja a 3.8.8 fejezetrészben található.) * is- A lágymányosi közúti Duna -híd megépítése - az M0 autópálya déli szakaszán létesülő Duna-hidak mellett — az egyik legsürgetőbb feladat. i, A tájalakító tevékenységek között csökkenő szerepű, de még mindig igen jelentős tényezők Budapesten is az előzőekben tárgyalt nagyüzemi mezőgazdasági rendelte- Az 1984-ben átadott. 2x3 sávra kiszélesített Árpád híd az északi városrészben az áttésű területek és a kisüzemi zártkertek. kelő forgalom számára a 90-es évek elejéig megfelelő lesz. Számolni kell azonban az Újpest-római-parti híd megépítésével a hosszú távú időszak végén. A főváros középső részén a Petőfi híd és a Margit híd között a városszerkezeti adottságok és a városkép miatt nem lehet új hidet építeni. Ebben a térségben szükséges az átbocsátóképesség szinten tartása és a belső városi forgalom minőségének javítása, amely a meglévő hidak folyamatos karbantartása miatt csak új átkelési lehetőség, a ^ Duna alatti közúti alagút megépítésével biztosítható. Az építésre feltehetően az ezredfordulót követően kerül sor. 3.9 KÖZLEKEDÉS A nagy távlatban épülő Csepel-albertfalvai, ill. Határ úti híd az ún. lakótelepi körgyű*• rű része lesz. Az M0 autópálya északi Duna-hídjának megépítésével feleződik be a nagytávú közúti Duna-híd program. E program teljesítőképességét a csatlakozó hfd3.9.1 ÚTHÁLÓZAT, KÖZÚTI KÖZLEKEDÉS főcsomópontok részeként a Duna-hidakéval összhangba kell hozni. í SBMfcaj • ^ WBM ' DUNA-HIDAK A A A A , ... A TERVEZETT DUNAI ÁTKELÉSEK ÜTEMEZÉSE ae-ZtlbiáMt A fővárosi Duna-hidak a budapesti közúti főhálózat meghatározó részei. Az elmúlt években a hidakon és közvetlen környezetükben napközben is állandósult a csúcs- Hosszú tiv N*®v tíw v. X órai forgalom. A Petőfi hídon például napi 10-12 órán keresztül mértek az eltürhe- M0 ,utópá|V, hidj,j Kvassay híd átépítésé tő forgalomnagyságnál lényegesen többet. A hidakat állandóan terhelő nagy forga- lágymányosi híd Csepel-Albertfalvái híd lom miatt számítani kell a gyorsabb elhasználódásra, a gyakoribb felújításra, e miatt újpest-római-parti híd MO autópálya északi hídja a hidak együttes átbocsátóképessége kevesebb lesz. Duna alattl ala9ut ’ 1 3Ü?i so ^ ! . 69 ___________ ! ^ | fi j£ x
