1976. december 21. - Budapest Főváros Tanácsa tanácsülési jegyzőkönyvei (HU BFL XXIII.101.a.1)
68
\ ' i j - a város területének 7"„-ön - tömörül a lakosság mintegy 30°„-a. A beépítettség magas fokú az új városrészekben is. Ezzel szemben a Belvárost övező területek nagy része a műhelyekkel, üzemekkel tűzdelt, rendezetlen épület magasság, a peremkerületek régi épületállományára pedig a kistelkes, családiházas beépítés jellemző. A 'lakóterületek és városközpontok részére a városterület 37%-át, az ipar és a közlekedés számára I l-l 1%-át jelölte ki az általános rendezési terv. A mezőgazdasági - zöld és üdülőövezeti - területek együttes aránya 38%. A város területének mintegy hatodrésze a mezőgazdaság számára figyelembe vett terület. A mezőgazda- sági üzemek földterületének azonban jelentős része túlnyúlik Budapest közigazgatási határán, de általában az agglomerációs övezet területén belül marad. 1 ! Az 1970-es évtizedben a lakások, a városellátó és egyéb intézmények az általános rendezési tervben kijelölt területeken épülnek. A IV. ötéves tervidőszakban a város szerkezeti átalakulása során Óbudán, Újpalotán és Kőbánya Újhegyen lényegesen megváltozott a területrészek jellege. A városrekonstrukcióval változás indult meg Kőbányán kívül Újpesten és Kispesten is. Folytatódott e folyamat a XI. kerületben: Kelenföldön és a Fehérvári út környékén. E nagyobb és számos kisebb lakásépítkezés nyomán az elavult városrészeket mindjobban felváltják a modern nagyvárosi funkciójú lakónegyedek. Az V. ötéves tervidőszakban a folyamatban lévő komplex lakásépítkezéseken kivül a Békási síkságon épülő 12 ezer lakású városrész alkotja Budapest legjelentősebb új - nagyvárosi jellegű - településrészét. A XIII. kerületben pedig az Újlipótváros, a Szegedi Országbíró út és a Gyöngyösi út környéke fejlődik nagyobb mértékben. A város szerkezetében lényeges nagyvárosias változást jelent Pestlőrincen az állami lakótelep, Csepelen a IV. ütem. Királymajor, Szabadság-Erdősori út és Pesterzsébeten, valamint Rákoskeresztúron a városközpontok, Budafokon pedig a Suppán-kert kiépítése. 4 Az V. ötéves tervidőszakban - jelenleg még mezőgazdasági területeken - kezdődik két nagy lakótelep tervezése. (Az Aranyhegy-Ürömhegyi részen 10-12 ezer, Káposztásmegyeren 20-25 ezer lakás 1980 utáni beépítésére.) Az ipar számára kijelölt területeken korszerű ipari parkok épülnek. Az új erdőtelepítések a város peremén jelentenek az előirányozott területfelhasználásban változást. II Az egyközpontú városszerkezet fokozatosan többközpontúvá alakul. Hat városrészközpont létesítésére kerül sor. Ezek mellett fokozatosan kiépülnek a kerületi alközpontok is. ^ A hat városrészközpont és a kerületi alközpontok megépült és tervezett fontosabb létesítményei a következők: I I Bl ^^B 1
