1988. szeptember (209-245. szám) / HU_BFL_XIV_47_1
Í Jb <£ MAGYAR (gj) !!• Szerkesztő: Krassó György * 24/D Little Russell Street » London, WC1A 2HN » Tel. 01-430 2126 (külföldről 441-430 2126) 238/1988 1988. szeptember 24. f. Faludy-est a Jurta Színházban A mai és az elmúlt fél évszázad magyar költészetében talán senki körül nem zajlottak olyan szenvedélyes viták, mint Faludy György körül, az pedig bizonyos, hogy az ő élete volt a leghányatottabb, legkalandosabb és a legveszélyesebb költőtársai között. Kétszer kellett emigrálnia hazájából: először ötven éve - 1938-ban - a nácizmus előretörése elől, másodszor - már a recski ha- I láltáborban töltött évek után - 1 956-ban, a forradalmat követően, a sztálinis- % ták bosszúja elől. Bécs, Párizs, Marokkó, New York, Toronto csupán néhány földrajzi hely, ahol élt, dolgozott, küzdött, szerelmeskedett, ahol mindenekelőtt és mindig verset írt vagy fordított és ahol sohasem vált hűtlenné humanista ^ eszményeihez - de hazája mindig is Magyarország maradt, az a Magyarország, ahol annyiszor üldözték, megalázták, megkínozták és rabságba vetették és ahol hosszú ideig úgy látszott, hogy végképp elfeledték. Elfeledték? Soha nem részesült még magyar költő olyan ünneplésben, mint Faludy György most, amikor több mint három évtized után először visszalátogatott hazájába. Hívták már többször azelőtt is, de ő hivatalos meghívást nem fogadott el és addig nem volt hajlandó magyar földre lépni, amíg ezrek gyilkosa, a szovjet tankokkal behozott Kádár János volt hatalmon. Most az író- szövetség hívásának tett eleget. Szeptember 19-én, hétfőn érkezett Budapestre, kedden könyveit - többek közt az új "Magyar Világ" kiadónál százezres példányszámban megjelent Villon-fordításait és összes verseinek New York-i kiadását- dedikálta, csütörtökön pedig részt vett a Puskin moziban a "Faludy György, a költő" c. dokumentumfilm díszbemutatóján. Faludy születésnapja tiszteletére tegnap este a népligeti Jurta Színház tartott előadást. A lexikonok szerint a költő szeptember 22-én 78 éves lett, az évszám körül azonban némi bizonytalanságok merültek fel, mert Faludy az amerikai hadseregbe való felvételekor kegyes csalással élt születési évét illetően £- s végül is 75 gyertya égett azon a hatalmas tortán, amelyet az előadás végén adtak át neki a rendezők. £ A Jurtában ennyien még soha nem szorultak össze: a 320 ülőhelyes nézőtérre | legalább ezren zsúfolódtak be, sokan még tapsra sem tudták emelni kezüket. Az avantgarde szellemű előadást Jeles András rendezte: a színpad egyik olda- i| Ián Faludy és recski rabtársai ültek, a másik oldalon méltatói - költők, irodalomtörténészek - tartózkodtak, s ott volt a demokratikus ellenzéki mozgalom több ismert résztvevője, így ifj. Rajk László is. A színpadkép része volt egy Kádár Jánost szájon csókoló Brezsnyev plakát, egy jégszekrény, egy fogyasztógép, labdázó és cigarettázó lányok és sok-sok szemét, aminek eltüntetésén két takarítónő buzgólkodott az egész est során, miközben hol pajzán, hol poli- j§ tikai mondanivalójú sanzonosított Faludy-verseket énekeltek. A "Majakovszkij utolsó verse", a "Tanuld meg ezt a versemet" és Faludy más írásait ismert színészek mondották el, köztük Kern András, aki a Nagy Imre kivégzéséről harminc éve Londonban írt költeményt olvasta fel. Az est végén az írószövetség ^ "Örley" köréhez tartozó Balassa Péter, Kukorelly Endre és Rácz Péter köszön- % tötte Faludyt, aki a Párizsban 1940-ben írt "Óda a magyar nyelvhez" c. költe- & ményét mondotta el. "Magyar nyelv! Sarjadsz és egy vagy velünk / és forró, Ü? mint forrongó szellemünk. / Nem teljesült vágy, de égő ígéret, / közös jövő és felzengő ítélet" - hangzik a vers ma éppoly aktuális négy sora. Faludy volt recski rabtársai közül Zimányi Tibor beszélt, aki keserűen utalt arra, hogy egy nemrég megjelent újságcikk szinte hihetetlennek nevezte Faludy György , \ T A "Magyar Október Tájékoztatószolgálat" jelentéseit az előfizetők - a forrás megjelölésével - akár teljes egészükben, akár kivonatosan szabadon felhasználhatják.
