Csiffáry Gergely: Manufaktúrák és céhen kívüli ipar Heves megyében - Tanulmányok Heves megye történetéből 14. (Eger, 1996)
17. SALÉTROMGYÁRTÁS
pesi Kamara 1596. február 5-i jelentéséből kiderül, hogy - bár utasították a debrecenieket - az addig Egerbe fizetett évi 500 forintot a jövőben „ad necessitates artellericas" [tüzérségi szükségletre] Andreas Illenfeldtnek kell fizetni, de attól a debrecenieket Ungnád Kristóf egri főkapitány eltiltotta. Ebből aztán hosszú vita keletkezett, de végül is az egriek nem hagyták az 1596. évi salétrompénzt elveszni. 162 8 Egerben a salétromfőzésre utaló legkorábbi adat 1557-58-ból származik. Egy, az egri várat vizsgáló bizottság a jelentésében a felszerelések közt két, a salétromolvasztáshoz való rézüstöt említ, 162 9 egy 1564. március 20-28. közt készült hadileltár pedig 3 üstről tudósít, amelyeket a belső várban, a Szent János templom mellett írtak össze. 1630 A XVI. században tehát már főzték a salétromot az egri várban, de a salétromfőző házról hallgatnak a források. Az 1690-1691-ben készült Neoacquistica Commissio jelentésében már szerepel a város területén álló, s a lőpormalomhoz tartozó salétromfőzőház. A jelentés szerint még 2 házacskát hozzáfoglaltak a puskaporgyártáshoz szükséges salétromfőző épületéhez. 163 1 E két házacska helyét Breznay Imre úgy lokalizálta, hogy azok a mai Maczky Valér utcában álltak, a két világháború között lebontott nagy gőzmalom délkeleti sarkán, közvetlenül az Eger-patak partján. 163 2 Egerben, feltehetően a középkori eredetű lőpormalom tartozékaként, a salétromház a II. Rákóczi Ferenc vezette szabadságharc idején is működött. Valószínű, hogy már az 1704. év nyarán megkezdődött a salétromkészítés, mivel a puskaporgyártásról 1705. február elejétől van tudomásunk. Az egri salétromfőzés és puskaporgyártás vezetője Ráti Gergely, a későbbi fejedelmi secretarius volt, egészen 1705. április 4-ig, az egri kommendátori (parancsnoki) és prefektusi (gazdatiszti) funkció alól történt felmentéséig. Az egri puskaportörés és salétromfőzés szerény méreteire lehet következtetni Meindl Fortunatus mester 1705. május 11-i jegyzékéből, amelyben a hiányzó szerszámok megvásárlására és a két műhely körül elvégzett kőműves-, bodnár-, lakatos- és kovácsmunkák kifizetésére összesen 83 rajnai forintot kért. Nem tudjuk, hogy vezetése alatt hány legény dolgozott; munkaerő-szükséglete csak a fuvarozás körül mutatkozik, mert 4 paraszt napszámost és négy szekeret igényelt. A korabeli portörők és salétromházak személyzetéről annyit, hogy 1707 körül Rákóczi fejedelem besztercei portörő malmánál kettő, míg Náznánfalván három munkás dolgozott, míg általában egy salétromfőzőnek volt egy felvigyázója, s két munkása. 1633 Három salétromfőző folyamatos munkával havonta 3-4 bécsi mázsa, esetleg több salétromot készített. 163 4 A termelés fellendítésének szándékáról tanúskodnak Lányi Pál levelei. 1705. június 29-én például ezt írta: „ hogy 10 Maii anno 1705 innen 60 szál deszkát, Kállóra indul162 8 SUGÁR I., 1977. 10. 162 9 ILLÉSY J., 1894. 225. 163 0 LÉNÁRTA., 1990. 53. 163 1 „Ez a két házikó, a 297. és 298. szám alatt lévők a lőporhoz szükséges salétrom gyártására szolgálnak. „Praedictae duae Domunculae sub. Nr. 0 297. et. 298. sunt applicatae ad faciendum Salitrum pro pulvere Nitrato. " - HML. XII-3/a/58. Liber 58. 1690-1691. 163 2 BREZNAY I., 1933. I. 21. 163 3 THALY K., 1882. I. 561. 163 4 THALY K., 1882. I. 574. 280
