Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

(1964), Felszabadulási Jubileumi Emlékérem (1970), Magyar Par­tizán Emlékérem (1983). Forrás: Szabó Károly visszaemlékezése. Eger, 1983. április 5. — Kér­dőív a munkásmozgalmi harcosok életrajzának a gyűjtéséhez. Eger, 1983. április 5. — Dusán Halaj: Protifasisticky odboj na Slvenska v rokoch 1938—1945 (Prehlad hajvyznannejsich udalosti) Martin, 1980. — Du§an Halaj: A fasiszták elleni harc Szlovákiában 1935— 1945 között. (Áttekintés a legfőbb eseményeken.) Túrószentmárton, 1980. 180. — Múzeum SNP. (Szlovák Nemzeti Felkelés Múzeuma, Besztercebánya). IV. fond. 8. doboz. 103/64. A nyitrai partizáncso­port névsora. (Szerepel köztük Szabó Károly is, az általa megneve­zett harcostársak névszerint, adataikkal.) — Rehanek Ferenc (Losonc), Májer Béla (Losonc) lakosok hivatalos nyilatkozata a losonci városi Nemzeti Bizottság előtt. Losonc, 1972. március 30. Szabó Károly par­tizán tevékenységéről. 81. SZABÓ SÁNDOR (Tiszafüred) Tiszafüreden született, 1886. május 1-én. Szegényparaszt csa­ládból származott, édesapja urasági kocsis, édesanyja gazdasági cseléd. Ö maga 11 éves korától a nagyszüleinél nevelkedett. Majd nagygazdáknál cselédeskedett, s 16 éves korában már ő az, aki el­tartja magát is, és a nagyszüleit is. A cselédsors elleni tiltakozás és elkeseredés miatt elhagyta szülőfaluját, s Budapesten keresett munkavállalási lehetőséget. Fia­talon Csepelre került a Weiss Mannfréd-féle gyárba segédmunkás­ként. Itt került először kapcsolatba a munkásmozgalommal, amit vele egy Stahler nevezetű munkásember ismertetett meg. Tanulni kezdett, s Bokányi Dezső javaslatára már 1908-ban szakszervezeti bizalminak választották meg. Tagja lett az MSZDP-nek. Részt vett az 1912. május 23-i nagy munkásmegmozdulás­ban. Az első világháború idején, mint hadiüzemi dolgozót nem vonultatták be. Ez időben a kormány erősen korlátozta a szak­szervezetek működését. 1916—17-ben részt vállalt a szakszerveze­tek újjászervezésében. Előkészítője volt az 1918 február végi cse­peli gyárban kirobbant esztergályos bérmozgalomnak. 1918. de­cember 8-án a Csepelen is megalakult Kommunisták Magyarorszá­gi Pártja helyi szervezetének alapítója. 1919. január 18-án a Cse­peli Munkás Tanács tagja lett. Egyik szervezője a csepeli népőr­ség felállításának. 1919. március 21. után a Csepel—Ráckevei Forradalmi Tör­vényszék tagja lett. 1919 május elején maga is részt vállalt a Ta­132

Next

/
Oldalképek
Tartalom