Csiffáry Gergely: Életutak-életsorsok . Az antifasiszta fegyveres harc Heves megyei résztvevőinek életrajzgyűjteménye - Tanulmányok Heves megye történetéből 8. (Eger, 1985)

Életrajzok

nácsköztársaság forradalmi honvédő háborújából, s a csepeli 22. Vörös Gyalogezred politikai tisztjeként harcolt. Alakulatával a Felvidéki hadjárat során Csiffárig és Verebélyig nyomultak előre. A tanácsállam hatalmának megdöntése után bujkálni kényszerült üldözői elől. 1921. augusztus 22-én Pécsről Belgrádba, Jugoszláviá­ba emigrált. Dolgozott Belgrádban, a gorjáni bányatelepen, Zág­rábban. Többször került feketelistára szervezkedés miatt. Zágrábból olasz barátja, Luigi Gerini javaslatára 1 éves fran­ciaországi munkaszerződést írt alá. 1924 augusztus végén érke­zett meg a franciaországi Vichy-be, ahol a vagongyárba dolgozott. Egy év után a maga gyűjtötte pénzből Párizsba utazott. Az emig­rációban élő magyar kommunisták kapcsolatát kereste. A párttit­kár Tarr Imre pártmunkát ad neki, lapterjesztést. Bekapcsolódik a mozgalomba, s munkahelyén az autógyárban a vasasok szakszer­vezetének vezetőségébe választják. 45 évesen üzemi baleset során fél szemét elveszti. 1936-ban a spanyolországi események hírére 50 évesen jelent­kezik önkéntesnek. Párizsból 50 magyar önkéntessel utazik spa­nyol földre. Figuerasban kiképezik őket, a zömmel németekből ala­kult XI. brigád I. zászlóaljának 3. századába került, ahol 101 ma­gyar és jugoszláv önkéntes harcolt. A század politikai biztosa a ké­sőbb hősi halált halt Heidrich Károly volt. 1937. március 28-án a jaramai fronton súlyos comblövést ka­pott. Közben százada a harcokban elvérzett, s alig 18 fő maradt életben. Sebesülése után felgyógyulva Casas Ibanezben, a nemzet­közi brigádok kiképzésén dolgozik. 1938 októtóberében a nemzetközi egyezmény alapján a kül­földi katonáknak távozni kellett Spanyolországból. 32 hónapi harc után Szabó Sándor Párizsban gyűjtéseket szervez a polgárháború sebesültjei számára. Rövidesen rendőri felügyelet alá került, mert spanyol önkéntes volt. Szinte félillegalitásban él, alkalmi munkák­ból (vagonrakás) tartja fenn magát. 1938-ban a radikális párti Daladier hatalomra kerülésével, majd a II. világháború kitörése után feloszlatták a kommunista pártot, a párt székházait lefoglal­ták. Ő továbbra is illegális munkát végez, röplapokat, a L'Huma. nite-t terjeszti a nagy üzemek környékén Párizsban. A vasúton, ahol vagonkirakó volt, szándékosan tönkretették a Németország­ba szállított francia gépeket. 1941. november 19-én letartóztatják a lakásán a rendőrök. A cellából megszökik, de elfogják. A párizsi Turel-laktanyában őrzik. A kommunista párt látja el a börtönben élelemmel, ruhával. Pá­133

Next

/
Oldalképek
Tartalom