Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
megijedtek. Gyorsan kapcsolatot teremtettek Szakáll ezredessel, aki megígérte, hogy igyekszik eltéríteni Tormássyt. Öt azonban nem lehetett megtévesztem. A polgári lakosság is kétségbeesett; a fegyvert eldobálták, s a padláslyukon újra kidugták a vörös zászlót. Gsak a volt csendőrök alakítottak csatárláncot Tormássy fogadására Eger déli részén. Parancsnokik Mészöly Géza őrnagy, aki Andornaknál felszedette a vasúti síneket. Két vastartálykocsit ki is siklattak. Tormássy azonban nem vonattal jött, hanem kerülő úton. Az ellenséghez közel érve, a trénkocsikat felfordíttatta, ágyúnak álcáztatta. A csendőrök az „ágyúk láttán" megrémülve futottak az egri várba. Mészöly Géza, a parancsnok is menekült, azonban irányt tévesztett, s a vörös katonák karjaiba rohant, akikre rálőtt, s így ő sem menekült élve. Amikorra Tormássy Egerbe ért, a nyolcas bizottság már eltűnt, s este már a munkástanács ülésezett. Itt jelentette be Tormássy, hogy: „a fehér uralom felszámolása és az ellenforradalmárok megbüntetése végett jött Egerbe. A vörös zászló szent, a Tanácsköztársasággal nem enged tréfálni! 6 6 Tormássy azonban ennyivel nem érte be. Az ellenforradalmárok vezetőit — alispánt, polgármestert elfogadtta és törvényszék elé állíttatta. Az el nem fogott ellenforradalmárok jelentős része elmenekült. Tormássy nem feledkezett meg a várbeli csendőrökről sem: május 4-én leszerelte őket. Senki sem merészelt ellenszegülni. Azonban nemcsak Egerben léptek fel a direktórium ellen az ellenforradalmárok, hanem Gyöngyösön és Hatvanban is. Gyöngyösön a május 1-i ünnepséget még megtartották. Az egri ellenforradalom hírére azonban az ellenforradalmárok szervezkedni kezdtek. Azt a hírt terjesztették el, hogy Nemecz József, a vörös katonai parancsnok szabad rablást indítványozott a munkástanács ülésén. Nemecz gyors intézkedéseket tett, hogy semmiféle zavar ne keletkezzék; felvilágosító beszédet tartott a katonaság és a munkásság körében, néhány ellenforradalmár vezért letartóztatott, egy huszárszakaszt indított a városba. Mindez hiábavaló volt. Az ellenforradalmárok követelték a hatalom átadását, az elfogott ellenforradalmárokat szabadon engedték, a huszárszakaszt visszairányították a laktanyába, parancsnokukat lezárták. Látta Nemecz József, hogy a legtöbb vezető az ellenforradalmárok kezére játszik, s így elhagyta a várost. Néhány nap múlva tért vissza egy karhatalmi csoport élén, amikor rögtön megindították az ellenforradalmárok ellen a vizsgálatot. A rögtönítélő forradalmi törvényszék hat ellenforradalmi vezetőt ítélt halálra. Hatvanban a még januárban letelepedett iglódi géppuskások május 1-én, tüntetve, nemzeti színű zászlóval vonultak végig a vá42
