Grúz János: Heves vármegye törvényhatósági bizottságának tevékenysége 1919–1929 - Tanulmányok Heves megye történetéből 2. (Eger, 1977)
II. Hevesvármegye Törvényhatósági Bizottságának erőfeszítései a hatalom visszaállításáért 1919. május-1921. április
roson, éltették a nemzetet és szidták a tanácskormányt. A lakosság egy része zajosan helyeselte. A helybeli vörösőrség gyávábbik része szétszéledt, illetve a géppuskások mellé állt. A direktóriumnak Hatvanból is menekülni kellett. A hatvani ellenforradalmárokat május 4-én szerelték le, amelynek 5 polgári személy esett áldozatul. Az ellenforradalom restaurációs kísérleteit a bátor vörös katonák elhárították, így még közel három hónapig a munkások, parasztok hatalma virágzott. A Heves megyei ellenforradalmi restauráció tapasztalatai azt mutatták, hogy a volt uralkodó osztály tagjai kétszínűek és árulók voltak, s bomlasztó tevékenységük óriási károkat okozott a forradalom ügyének. Egy-egy ellenforradalmi akció rántja le igazán a leplet az árulókról. Heves megyében 1919 május elején az ellenforradalmárok nem tudták megdönteni a proletárhatalmat. A munkásosztály összefogása, együttműködése olyan példamutató volt, hogy döntő módon még a vörösőrségbe befurakodott volt csendőr-, rendőrtisztek, dezorganizált hivatalnokok sem tudták a proletárokat félreállítani. A román intervenciósok Heves megyében A túlerőben levő intervenció, az ellenforradalmárok, a jobboldali szociáldemokraták áruló magatartása végül is megfojtotta a dicső Tanácsköztársaságot. Tiszafüred július 25-én esett el újra. A község elfoglalásakor a román parancsnokot felháborította a vörös katonák hősi ellenállása, s dühében a községhez közel, a tiszaigari út mentén 47 foglyot lövetett agyon, 260-at pedig Romániába küldött kényszermunkára. 8 7 A megtorlásokban nem voltak válogatósak. Fülöp Zoltán tiszafüredi volt főszolgabíró 25-én újra elfoglalta hivatalát, de a románok kegyetlenkedése ellen nem emelt szót. Július 29-én keltek át a Tiszán a románok, s augusztus 1-én már megszállták Heves és Besenyőtelek községeket is. Egert az 5. román királyi Rossiori-lovasezred augusztus 3-án szállta meg. Az ellenség még egy kis leckét kapott Egernél a visszavonuló vöröskatonáktól, akiknek parancsnoka, Bródy András főhadnagy, ütegparancsnok volt. Este pedig nagy riadalmat keltett az a 100 székely katona, akik páncélvonaton Putnokról Eger felé jöttek. A székelyek azonban megtudták, hogy románok vannak Egerben, így visszafordultak. Isaák Gyula alispán, augusztus 3-án küldöttséggel fogadta a román megszálló csapatokat, s a város hódolatáról biztosította. Gyöngyöst a románok augusztus 5-én szállták meg. Kemény János polgármester a város hódolatának bizonyítására az alábbi át43
