Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megye hadi szolgáltatásai tükrében
Kovács Ágnes: Az ónodi adókivetés Szatmár megyei hadi szolgáltatásai. 251 1706. december 13-án, a szenátus rozsnyói ülésén Rákóczi bejelentette, hogy a hadak fizetése céljából elkerülhetetlen „valamely quantum" kivetése. Úgy vélte, hogy az elképzelésnek lesz társadalmi támogatottsága, hiszen a rézpénz elértéktelenedett, a szegénység pedig mentesülhetne a portális hajdúk ruházatának és fizetésének terhe alól. Valójában a tervezet újabb nehézséget jelentett az ország, s különösen azon megyék, így Szatmár megye számára, amelyeknek a portaszáma növekedett. Az új rectificatio során megállapított 60 porta után Szatmár megyére havonként 3240, portánként tehát 42 rhénes forint jutott. 2 6 Az adót a közgyűlés nem porta után, hanem „putative", tehát becslés alapján osztotta szét a járások között, melynek következtében a Mikolai processusára 1050, a Nagy Györgyére 950, a Kölcsey Imréére 700, a Szentgyörgyi Józsefére 540 forintot róttak ki. 2 7 Ugyanezen a közgyűlésen a katonaságnakjáró élelem- 150 köböl liszt, 300 köböl zab, 114 vágó-kivetése mellett sor került a Károlyinénak és a kerületi hadbiztosnak, valamint az Erdélybe vonuló fejedelemnek szolgáltatandó élelmiszer megállapítására is. Utóbbi számára 200 kenyérről, 4J) vágóról, 5 bárányról (vagy juhról), 1 borjúról, 30 icce írós vajról, 2-2 véka borsóról és lencséről, „illendő" mennyiségű árpadaráról, köleskásáról, hagymáról és fokhagymáról, 2 kősóról, 50 font szalonnáról, naponként 2 q bőrös pecsenyéről, 200 tyúktojásról, 180 icce borról, 480 icce praebenda borról, 1 hordó savanyú káposztáról, 36 tyúkról, 12 lúdról, 3 pulykáról, 12-12 nyúlról, császármadárról és fogolyról, böjti napokon halról kellett gondoskodni. Mindezeken kívül 25 szekérről és minden állomáshelyen 300 szekér szénáról. 2 8 Erről azt követően született határozat, hogy 1707 januárjában Ecsed várának és a külső városnak az építésére 4000 szál palánk fát, a szállításukhoz pedig 125 szekeret követeltek a megyétől. 2 9 A rozsnyói tanácsülésen 1707. január 27-én az is megfogalmazódott, hogy „a pénzbeli felvetésen kívül a hadak ruházata is igen szükséges", ezért nádori portánként 152 rhénes forint 50 dénár adó értékben - pénz híján — szarvasmarha, bőr, faggyú, csizma stb. szolgáltatására kell kötelezni a megyéket. Ráadásul ez esetben az eredeti portaszámokat kellett alapul venni. Az újabb igénybevétel miatt várható tiltakozás leszerelésére és a megyék, illetve a városok meggyőzésére fejedelmi biztosokat küldtek ki, 26 Takácsnál tévesen 3 140 rhénes forint 70 dénár szerepel. TAKÁCS, 1941. 121. p. 27 11. k. Fehérgyarmat, 1707. január 21-22. 28 Ehhez a kivetéshez képest, noha ez sem volt csekély, jóval nagyobb igénybevételt jelentett a megye számára Rákóczinak és kíséretének ellátása a Magyarországra való visszatéréskor. Ekkor ugyanis a következő természetbeniekről kellett gondoskodnia: 6 hízott ökör, 4 borjú, 16 bárány, 2 bőrös pecsenyének való sertés, 80 tyúk, 40 lúd, 20 kacsa, 12 kappan, ugyanennyi pulyka. 200 font szalonna, 400 tyúktojás, 40 icce írós vaj, 4 köböl kása, 1 hordó káposzta, 1 véka liszt, 1 véka árpadara, 2 véka lencse, 16 icce méz, 10 icce olaj, 2 köböl finom borecet, 5 köböl közönséges ecet, 16 malac, 12 köböl „fejér, szép, szitált" liszt, vöröshagymából, petrezselyemből, retekből és vadból, amennyit szerezhetnek. Ezenkívül 90 vágómarha, 400 köböl zab, 8 000 darab kenyér, 80 szekér és 25 pár igásmarha. 11. k. Szamosújlak, 1707. április 20. Ha alkalmanként nem is ilyen mennyiségben, de gyakorisága miatt ennél még nagyobb értékben szolgáltatott a megye naturálékat Károlyi számára is. Rajta kívül el kellett látni a hadbiztosokat és a megyén átvonuló vagy ott állomásozó katonaság magasabb rangú tisztjeit is. 29 11. k. Rozsály, 1707. január 11.
