Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban

Halász Csilla: Kultúragitációs brigádok működése a Rákosi-korszakban 213 Kultúragitációs brigádok tevékenységi területe A kultúragitációs brigádok egyik legfontosabb feladata a gazdasági intézkedések végrehajtásának segítése volt. így igyekeztek a mezőgazdasági munkát „erősíteni", amelynek legfontosabb célja a minél gyorsabb betakarítás és a minél magasabb terméshozam elérése volt. A brigádok nagy munkák - aratás, vetés, cséplés - idején jártak ki a határba, főként ebédidőben, illetve a munkák elvégzése után. Eleinte kisebbnagyobb jeleneteket is előadtak, később azonban inkább a pattogós ütemű, így sokkal inkább figyelemfelkeltöbb és nem utolsósorban rövidebb ideig tartó, tehát kevésbé unalmasnak bizonyuló csasztuskákat énekeltek a munkakedv növelésére. A brigádok mindig igyekeztek figyelembe venni a helyi adottságokat, megtanulták és kiénekelték a község szorgalmas dolgozóinak neveit, de nem feledkeztek meg az „ellenséges elemek"

1

7 bemutatásáról sem. A termény-betakarítási munkák után következett a begyűjtés tényleges propagálása, azaz a kultúragitációs gárdák a minél több termény beadására igyekeztek mozgósítani az embereket. A megyei népművelési osztályok a nagy mezőgazdasági munkák idejére rendkívül nagy hangsúlyt helyeztek a kultúragitációs brigádok működésére, és azNM-hez küldött jelentésekben számoltak be az elért eredményekről. Legtöbbször konkrét esetekkel bizonyították a kultúragitációs brigádok hasznosságát. A következő, Csongrád megyei jelentés példája is ezt bizonyítja: „A Csanádi Úttörő tszcs-ben szereplő kultúrbrigádnnk az aktuális rigmuson keresztül kihozta Mere Gábor brigádvezető 200%-os teljesítményét, továbbá Kovács Sándor aratógép-kezelő jó munkamódszerét, melyen keresztül biztosította az aratógép állandó üzemben való tartását. Továbbá kihozta a brigád azt, hogy Kovács Sándor, aki 8 hónapja dolgozik a tszcs-ben, már eddig 170 munkaegységet teljesített, 100-as Csepel kerékpárt vett. A tszcs többi dolgozói ott a helyszínen hatalmas nagy tapssalfogadták a két tag eddig elért jó eredményeit és többen ígéretet tettek arra, hogy ők is úgy dolgoznak, hogy a legközelebbi brigádműsor alkalmával őket énekeljék ki. "

18 A jó begyűjtési eredmények elérését is sokszorta az agitációs munkákhoz, azon belül is leginkább a rigmusbrigádok szerepléséhez kötötték. Például egy Komárom megyei beszámolóban a következőket olvashatjuk: „ Tanácsaink általában felismerték a kultúragitációs munka jelentőségét, felhasználták a brigádok munkáját, s ez megmutatkozott a begyűjtési eredményben is. Pl. Tatabányán 8-10 helyre mentek ki a brigádok. A felköszöntön dolgozók vállalásokat tettek beadásuk túlteljesítésére. Pl. Modróczki N. az első köszöntés alkalmával kijelentette, hogy ő a vezetést végig megtartja. Beadását 237%-ra teljesítette. "

1

9 A beszámolókban található eredmények hitelessége természetesen meg17 Az ellenség, központi meghatározás szerint, kétféleképpen jelent meg ekkoriban helyi szinten a társadalomban: a kulák és a pap képében. Az '50-es évek elején a megyei jelentésekben mindig szerepelt az „ellenséges megnyilvánulás"-ról szóló rész, ebben mindig az adott tevékenységkor fellépő problémák egy részét igyekeztek a kulákokra vagy éppen a papokra hárítani. 18 MOL XIX-I-3-a. 1812-5-5/1951. 19 Uo. 87-11-7/1952.