Memoria Rerum – Tanulmányok Bán Péter tiszteletére (Eger, 2008)

Dóka Klára: Lévai nemesek az Esterházy család birtoklása idején

DÓKA KLÁRA LÉVAI NEMESEK AZ ESTERHÁZY CSALÁD BIRTOKLÁSA IDEJÉN A kiterjedt birtokokkal rendelkező Esterházy család hercegi ágának a 18-19. században az egyik uradalma a lévai volt, amelyhez 1719-ben a székvároson kívül Bát, Podluzsány, Óbars, Újbars, Alsóvárad, Élesfalva, Ipolypásztó, Zalaba, Csank, társbirtokosként Kisszecse, Nagyod, Lök, Ladány, Derzsenye, Kiskér tartozott.

1 Mint a vár és a város történetéből ismert, az előző földesúr - 1688-ig-a Csáky család volt, amely - ahogy a mondás is tartja

2 nem túl nagy gondossággal kezelte a területet. A család egyik tagja, Csáky László saját birtokrészét 1688-ban a pozsonyi káptalan előtt Esterházy Pál hercegnek eladta, és az új tulajdonost Léván beiktatták. A másik rész tulajdonosa Csáky Pál volt, aki 1679 körül meghalt, és a területet özvegye, Czobor Mária örökölte. 1695-ben az özvegy 13 000 Ft kölcsön fejében átadta a birtokot a később báróságot szerzett Jaklin Miklósnak, aki a harmadik testvér, Csáky Zsigmond örökségét is megszerezte. Halála után fia lett az örökös, majd 1732 után e birtokrész is az Esterházy családé lett.

3 Az Esterházyak koráról Léván 1702-től beszélhetünk, amikor a herceg területeiről felmérés (urbárium) készült.

4 A következő évben azonban - mint ismeretes - megkezdődött a Rákóczi szabadságharc. Ennek eseményei Lévát is érintették, sőt a harcoknak a vár nagy része is áldozatul esett. 1709-ben Bottyán János, miután nem tudta azt megvédeni a közeledő császári csapatoktól, elvonulása előtt leromboltatta, nehogy az ellenség kezére jusson.

5 Esterházy a szatmári béke után kapta vissza korábban megvásárolt területeit. Az uradalmi központot a vár megmaradt épületeiben rendezték be, innen adta ki a tiszttartó helyi utasításait, itt tartottak úriszéket stb. A vár környékén és attól egyre távolabb letelepedő lakosság tizedekbe (decuriókba) tömörült, amelyeket a lakóhelyül szolgáló utcákról neveztek el. Léván a decuriók szerinti tagozódás a végvári-katonai rend nyomán alakult ki, sőt az országszerte a curiális, nem földesúri joghatóság alatt álló mezővárosok és községek szokásos települési rendje volt. A város élén a 18. század végéig a hadnagy állt. 1 MERÉNYI, 1896. 262-272. p. 2 „Csáky szalmája" volt a birtok. 3 HAINCZ, 1933. 84-97. p. 4 Magyar Országos Levéltár (= MOL) P 108. Esterházy család hercegi ágának levéltára, Repositorium (Rep.) 23. Fase. II, No. 2006. 5 BAKÓ, é. n. 137. p.