Magyar történelmi fogalomgyűjtemény I. (Eger, 1980)

G

GYAJi egész munkásságnak. A másik végleten erős volt az üzciakoii— centráció, az looo főnél nagyobb létszámmal dolgozó gyárak /az összesnek alig U %-a/ a géppark ko fi-át birtokolta. A középüzemek voltak jellegzetesen gyengék a magyarországi iparban, s ebben a manufakturális fejlődés hiánya, a külföldi tőkés alapitások nagy súlya mellett elsősorban a könnyűipar liazai gyengesége játszott szerepet, — Mindezek az arányok a Horthy-korsza

kban alig változtak: a kisipar erős maradt, a középnagyságú gyárak csak valamelyest gyarapodtak a textilipar korabeli fejlesztésével. Ugyanakkor viszont megállt a gyáripar technikai korszerűsítése és nagyüzemeink szervezetileg sem léptek előre, /Ha egy—egy téren volt is fejlődés, igy elsősorban a villamossági iparban, azokat szinte kiegyensúlyozták a retrográd jelenségek, pl, a csepeli Weiss Manfréd-gyár úgyszólván kisüzemek lialmazává alakult át./ Mindehhez járultak a második világháború utolsó szakaszának pusztításai, melyek elsősorban a nagyipart sújtották, igy a szocialista iparpolitikára rendkívül nagy, halmozott feladatok hárultak a gyárak, a gyári munka technikai-technológiai és szervezeti modernizálása terén, GYÁRIPAROSOK ORSZÁGOS SZÖVETSÉG

E = Magyar Gyáriparosok Országos Szövetség

e. GYEPŰ. GYEPÜELV

E: A letelepedett, földmüvelésre, helyhezkötöttebb állattartásra áttérő népeknek — tehát nem a nomádo

knak -- jellemző területvédelmi határválasztó sávja, amely a törz

sek és nemzetsé

gek között éppúgy húzódhatott, mint különböző etnikumok elhatároló vonalán. Többnyire erdős, mocsaras, termelőtevékenységre nem alkalmas, ritkán lakott övezetekben alakították ki oly módon, hogy mesterséges akadályokkal erősítették meg, A honfoglaló magyarság a Kárpát-medencében épített ki gyepüövezeteket, oda határvédő katonai segédnépe

ket is telepitvén. Ezek a gyepük azonban nem rajzolhatok meg egy láncszerű vonal mentén, fianem mélységben tagoltan helyezkedtek el /belső és külső gyepük/,