Dézsmajegyzékek 1. Heves- és Külső-Szolnok vármegye 1548 - Heves Megyei Levéltár forráskiadványai 1. (Eger, 1981)
Pásztói kerület, gabona- és méhdézsma
- loa ~ JEGYZETEK * Tizedlaj stroma együtt készült a patai kerülettel. (A "Kispathoh" név bizonyosan a pásztói kerületet jelenti a kettő közül.) Azonosak a dézsmaszedők is, A két districtus azonban különválasztható, ezért mi ennek megfelelően közöljük. 2) , Az utolsó helység, Pétervására táblázatán az őszi búza es a rozs összevontan szerepel; lásd a 35. • és a 37* sz. jegyzeteket, 3) A megváltás kulcsa ismeretlen előttünk, mivel semmilyen gsszegités nem készült a beszedett pénzösszegekről, A jegyzékben látható és táblázatainkban közölt számértékek valószínűleg ugyanannyi dénárt, jelentenek. De ebben nem lehetünk biztosak, mert pl. a debrővölgyi kerületben 2, Nagybátyán 4 dénárjával számították 1 méhraj tizedének váltságát ugyanebben az esztendőben, 4) , . Ebben a districtusban nincs megdönthetetlen támpontunk a keresztenypenz mennyisegere. Szinte biztosra vehető ugyan, hogy itt is 6 dénárt szedtek fejenként, de a forráshoz való hűség kedvéért egyszerűen X-szel jelöljük a "christianus"-okat. 5) . "Sine media quarta". Azaz a plébánost illető octava (nyolcad) kiadasa után maradt gabona mennyiségét írták le. Nincs nyoma, hogy a méhrajok naturális vagy pénzben fizetett tizedéből, a kereszténypénzből, a kevés tavaszi gabonából is quartát-oktávát adtak volna. — Vö. még a 12. és a 41. sz. jegyzettel! 6) "Ex eisdem frugibus cum partibus trituratorum venerunt 78." 7) A fertalia űrmértéknek,mélyet legfeljebb fertálynak lehet magyarítani, osztoresze egy quartale volt, amint azt a patai tizedkerülethez tartozó Gyöngyöstarján falu összegzéséből megtudjuk, Quar- talét többet is ismerünk a korabeli Magyarországon (kassai, debreceni, hevesi stb.), de a fértál iáról nem tájékoztat bennünket a mértéktörténeti irodalom, Külső-Szolnok megye 1561-es dézsmajegyzé- kén ellenben két különböző fertályban is mérték a csépelt gabonát: "Egy varsányi fertál három simandi cubulust teszen, ennek negyed része egy quartale"; "fél simándi keobol teszen egy túri fer- talt". (OL. Magyar Kamara Archívuma, Reg. Deo, E 159« 2o6.cs.) A simándi köbölről tudjuk, hogy a- zonos űrméretű volt a 83,17 literes kassai köböllel, tehát a varsányi fertály = 249,51 1» ennek quartaleja pedig 62,37 literes volt. Az utóbbi űrtartalma figyelemre méltóan közelít az ún, hevesi quartalénak N. Kiss István által 60 liter körülire becsült űrméretéhez. ( Fejezetek a magyar mérésügy történetéből, Szerk: Makkai L. Bp. 1959, 13.P.) Hozzátesszük: a tiszavarsányi fertály e- gyenlő volt a gyulai köböllel, mert az is a simándi köböl harmadrészét tette ki, (Békés vármegye története I» köt, Szerk: Karácsonyi János, Gyula, I896. 242, p.) —- Nem valószínű, hogy a mi fér- taliánk a mezőtúri fertállyal lenne azonos, hiszen annak nem tudunk negyedéről, quartaléjárói, ill. túl kicsiny űrméretű volt az említett hevesi quartaléhoz képest, 8) , „ . Ti. a cseploresz kiadasa után, 9) • Ot fertalia ára volt 1 írt., általában az egész tizedkerületben. De a dezsmasok a falvak többségénél "ló dénár szóródással számoltak: Pásztón pl. 66 fertaliáért 13 x 5 = 65 fertalia gabona árát számolták. Lásd még a 13. jegyzetet! 10) , Pásztó és Tar helységek jegyzékének végén még egy utólag, más írassál hozzátett mondat Olvasható; "Per gelima 8 computantur idem facit," Ennek értelmét nem látjuk világosan. Bár feltehetjük, hogy 8 kalangyát vettek egyenértékűnek 5 fertaliával, de ha Pásztón visszaszorozzuk; 8 x 13 = lo4 eredményt kapunk. Ez megközelíti a I06 kalangya és lo kéve (- 319° kéve) tizedösszeget, viszont ebben a summában — ellentétben a 66 fertaliával — még benne van az oktávas, a cséplőrész. Tar falunál szintén nem verifikálható a 8 kalangyának az 1 forintot érő 5 fertaliával történő egybevetése, 11) , A lajstrom e lapjara levéltárosok vagy kutatok utólag ráírták; "75 manipulus - 2 gelima". Ez nem lehet igaz, mert Hasznos summája csak 3° kévés kalangyával jön ki (45 összeadott kévét 1,5 kalangyának számoltak át a dézsmaszedők), 12) , , Nincs feljegyzés a plebánosi járandóság kiadásáról, s ez jellemző a dézsmakerület helységeinek nagyobb részére.
