Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Csiffáry Gergely: Lenkey János emléke a magyar irodalomban • 57

Való igaz, hogy Putnoki József művét az irodalomtörténet a ponyvairodalom témakörébe sorolja, mégis szerintem nem ez a döntő. A jelentőségét abban látom, hogy a Putnoki írta verses epika időben két hónappal megelőzi Petőfi versét, egy szemtanú tollából született mű, aki a Lenkey-huszárok egyike volt. A klasszikus irodalomtörténet a ponyvairodalmat kirekeszti, esetleg az irodalom perifériáján tartja számon, mégis - a szakemberek véleményét tiszteletben tartva - Putnoki József munkáját könyvtörténeti, s egyben történelmi jelentőségűnek ítélem. Ezért soroltam be a Lenkeyről szóló irodalmi alkotások körébe. A magyar irodalomtörténetben széles körben elterjedt az a téves nézet, hogy Eötvös Károly „Százhetvenöt huszár" című elbeszélésében, valamint Jókai Mórnak „A kőszívű ember fiai" című regényében Baradlay Richárd alakját és huszárjaiét Lenkey János huszárszázadáról mintázta volna meg.

12 Jókai Mór „A kőszívű ember fiai" című regénye 1869-ben látott napvilágot.

13 Valószínű, hogy a regényben olvasható történet a Baradlay Richárd vezette huszárok szökéséről rendelkezik valamilyen valóságos történeti alappal. A cselekmény helyszíne: osztrák területről, nyugatról érkeznek, az események menete: megütköznek az őket üldöző császári csapatokkal (lásd Baradlay Richárd és Palvitz Ottó párbaját) nem a Lenkey-huszárok hazatérésének története. Azt, hogy Jókai az alapötletet egy magát a csapatot hazavezető huszártól hallhatta, valószínű. Sőt még az is elfogadható, hogy ugyanaz a huszár Eötvös ösztönzésére írta meg a történetet Jókai számára még valamikor 1867-ben.

14 Azt viszont már Eötvös Károly művéből tudjuk, hogy az adatközlő huszár a Vilmos-huszárok valamelyike lehetett, akit Jókai is ismert. Eötvös Károly „Százhetvenöt huszár" című novellája „A nagy év" (1905) kötetben jelent meg először.

15 E novella ismeretében egyértelműen megállapítható, hogy Eötvös nem a Lenkey vezette Würtemberg-huszárok szökéséről írt, ugyanis a novella anyagát Hermann Jánostól, az egykori Vilmos-huszártól vette át ő is és Jókai Mór is. Ezek alapján már tisztázott, hogy Baradlay Richárd alakja nem azonos Lenkey Jánossal, hanem a hazatért Vilmos-huszárok valamelyik parancsnokáéval. 12 SŐTÉR István (szerk.): A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. IV. kötet. Bp. 1965. 924.; LENGYEL Dénes: Irodalmi kirándulások. Bp. 1974. 17. - szintén Baradlay Richárd mintaképeként Lenkey Jánost említi. Ilyen előzmények után még a helytörténeti irodalomban is megjelent ez a gondolat: SEBESTÉNY Sándor: Egri emlékhelyek. Eger, 1970. 40. lap. 13 BENEDEK Marcell (főszerk.): Magyar Irodalmi Lexikon. I. kötet. Bp. 1963. 531. 14 Lásd: SŐTÉR István (szerk.): A magyar irodalom története 1849-től 1905-ig. IV. kötet. Bp. 1965. 924. 15 Újra kiadására is sor került: Magyar elbeszélők. 19. század. II. kötet. Bp. 1976. 580-647. lapján a Szépirodalmi kiadó gondozásában. 60