Archívum Supplementum ad honorem Béla Kovács dedicatum - A Heves Megyei Levéltár közleményei, különszám (Eger, 1993)

Csiffáry Gergely: Lenkey János emléke a magyar irodalomban • 57

Schweidel József 1849. szeptember 22-én ezt írta naplójába: „Szegény Lenkeyl állítólag elítélték kötélre, el sem tudom hinni, pedig azt állítják, hogy meg is mondtákneJd... "

37 Leiningen-Westerburg Károly napi jegyzetei közt ez olvasható: [1849] „Szeptember 23. Vasárnap. Lenkey (megtébolyodott.) [1849] „Október 3. Szerda... Lenkey mindig tébolyodottabb."

38 Lenkey János betegségét a korban demonomániának nevezték. Mai orvosi gyakorlat ezt a betegséget paranoidpszichózisként diagnosztizálná a tünetek és leírások alapján. Ennek egyik változata az ún. börtön paranoia. E betegség tünetei téveszmék s érzékcsalódások formájában jelentkezik, s a beteg nem hajlandó táplálkozni. A táplálkozás hiánya a betegséggel együtt a szervezet nagyfokú leromlásához vezet. Tehát Lenkey elmebeteg volt, s ezért nem állították bíróság elé, de nem is engedték szabadon, őt ugyanis státusfogolynak tekintették. Őt is az aradi 13-mal együtt ítélték halálra, de mint elmebetegnek a kivégzésétől eltekintettek. Napjainkban az ilyen betegségben szenvedő ember megmenthető. A XIX. században ez a betegség öntörvényű volt, s a pusztulásba vezetett. Nem ismerték még a mesterséges táplálást, infúziókat és a vértranszfúziót. A Lenkey betegségéről írt osztrák orvosi vélemények tényszerűek és korrektek. Megjelölik a betegség okait is. „A betegség oka külső megnyilvánulásaiból világosan megállapítható az elkövetett vétek és bűncselekmény tudata, a fokozódó lelkifurdalás, és a betegség kezdetén a bűncselekmény súlyának megfelelő büntetéstől való félelem. "

39 Az osztrák orvosi vélemények azért is helyénvalóak, mert íróik nem bírák voltak, hanem tárgyilagos szakemberek, akiknél az orvosi etika volt a mérvadó. A császári hatóság viszont Lenkeyt továbbra is fogságban tartotta, ugyanakkor a börtönben betegségét kezelni nem tudták, és a tábornok ezért elviselhetetlen szenvedések után 1850. február 9-én meghalt az aradi börtönben. Halálának pontos idejéről szóló legmegbízhatóbb adat egy Haynaunak készült hadbírói jelentés, amelyet Aradon 1850. február 14-én írtak. „E hó 9-én az itteni várban őrzött, megtébolyodott és az orvosok által már reménytelen esetnek ítélt Lenkey János lázadóvezér végre halál útján fogyatékba jutott. "

40 KATONA Tamás, 1979.

1. 192. KATONA Tamás, 1979.

1. 152-154. KATONA Tamás, 1979.

1. 347. KATONA Tamás, 1979. II. 271. - Itt kell megjegyeznem, Lenkey János születésének és halálának pontos dátuma a róla készült nagyszámú írásban gyakran téves. Kétséget kizáróan Lenkey János Egerben, 1807. szeptember 7-én született az Egyházi Anyakönyv, Kereszteltek 1803-1912. Eger. Vll/a. kötet 178. lapján szereplő bejegyzés szerint. Lenkey János halálának téves dátuma olvasható Egerben a Kovács János utca 2. sz. alatti szülőházán lévő emléktáblán, ahol 1850. február 8. található, to65