Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 19. (Eger, 2010)

TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Miskei Antal: Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV–XVIII. század) • 41

Ortodox népesség a középkori Ráckevén (XV-XVIII. század)

Népcsoportok és nyelvek

Mint a település neve mutatja, Ráckeve történetének korai szakaszában kiemelkedő szerephez jutottak a szerbek, vagy ahogy akkoriban nevezték őket, a rácok. A rendelkezésünkre álló források alapján úgy tűnik, hogy az al-dunai Keve város, valamint Bálványos és Skronovec falvak lakói közül 1440-ben főleg a délszláv népesség lelt új otthonra a Csepel-sziget délkeleti szegletében.

A rác szó Szerbia központi magvának, Raska-nak a latin nevéből, a Rascia-ból származik. Mint népnévre vonatkozó kifejezés, a XV-XVI. Században gyűjtőfogalomként teijedt el, s jelölték vele mindazokat az ortodox (szerbiai, macedóniai, montenegrói, boszniai) és római katolikus (horvátországi, dalmáciai, szlovéniai, raguzai) telepeseket, akik a Balkán-félszigetről, Szerbiából, Boszniából és Hercegovinából szivárogtak be a Kárpát-medencébe. Tekintettel arra, hogy mozgó életformájuk miatt lakóhelyüket sűrűn változtatták, létszámukról és etnikai összetételükről egy adott időpontban meglehetősen nehéz tájékozódni. Annyit azonban tudunk róluk, hogy előszeretettel szállták meg a folyók menti településeket, ahol kereskedelemmel, kézműiparral és bortermeléssel foglalkoztak. Az Oszmán Birodalom belsejéből posztóféléket és keleti luxuscikkeket, Erdélyből sót, az Alföldről szarvasmarhákat, juhokat, lovakat és állatbőröket, a Dunántúlról bort, a nyugati területekről vas- és fémeszközöket, textíliákat, süvegeket és fűszereket szállítottak. A vörösbor hazai meghonosítása is a szerbek nevéhez fűződik.'

A másik népcsoport, amelynek beazonosítása napjainkban is komoly fejtörést okoz a kutatóknak, a görög. A jelenségnek az a magyarázata, hogy a korabeli iratok a szót etnikai, nyelvi, vallási és gazdasági értelemben egyaránt használták. Az elnevezés a rutének kivételével az ortodox egyház híveit, a görög földről Magyarországra áttelepülteket és azokat a balkáni kereskedőket jelölte, akik egymás közötti érintkezésük során a görög nyelvet beszélték. A törzsnépes- 1

1 ANDRÁSFALVY Bertalan 1957. 58-59.; UROSEVICS Daniié 1969. 28-49.; SARO- SÁCZ György 1973. 369-390.; ÁCS Zoltán 1984. 111-112.; FENYVESI László 1986. 125-128.; SASVÁRI László 1994. 120.; RÁCZ István 1995. 122-124.

41