Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 18. (Eger, 2007)
TANULMÁNYOK, KÖZLEMÉNYEK - Csiffáry Gergely: A hatvani sörház és a vendégfogadó XVIII–XIX. századi múltja • 55
zó Pest városa körül még érdemes volt területet szerezni.6 A gróf, Mária Terézia királynő adományai által idővel vásáijogot nyert Soroksáron és Gödöllőn, Kom- játiban vámjogot, Hatvanra pedig mindkettőt elnyerte.7 Hatvant Grassalkovich szemében az tette vonzóvá, hogy a körülötte lévő falvak csoportja összekötötte a birtokai koncentrálására törekvő földesúr gödöllői, valamint debrő-parádi uradalmait. A Pest-Szeged közötti országút a gróf bajai domíniuma miatt volt fontos. Hatvan közlekedésföldrajzi helyzete már a középkortól rendkívül kedvezőnek bizonyult. A XIV. századtól vásáros helyként említik, mezővárosi rangját Zsigmond király 1406-ban kiadott oklevele bizonyítja. Országos vásárát a XV. századtól már a Csallóközből is felkeresték a kereskedők. A település az északdéli (Losonc-Szolnok), valamint a kelet-nyugati (Pest-Kassa) főútvonalak metszéspontján keletkezett, s egyben fontos átkelőhely volt a Zagyva folyónál.8 Hatvan közlekedés-földrajzi jelentősége az újkorban tovább erősödött. 1711-ből fennmaradt egy királyi rendelet, amelyben az újjászervezendő postaállomások járatok szerint fel vannak sorolva. Innen tudjuk, hogy Hatvanban postaállomás van, amely érintkezik az I. számú Bécs-Erdély fővonallal, a III. számú Tokaj- Eger-Hatvan fővonallal, s Hatvantól a járatoknak csatlakozása van a budai postához Erdély felé.9 A sörház és a fogadó építése A hatvani uradalom birtokosai közül elsőként Salm herceg a település előbb vázolt kedvező földrajzi fekvését felismerve már sörházat és vendégfogadót létesített az uradalom központjában 1703, azaz a Rákóczi szabadságharc kitörése előtt. Az írott források hiánya miatt Salm herceg gazdálkodásáról alig tudunk valamit, mindössze annyit, hogy itt Hatvanban a Zagyva hídján túl - a későbbi Újhatvannak nevezett területen - majorja üzemelt, amely mellett már sörház is állt.10 Hatvan első sörházát legkorábban 1710-ben említik a források. Ezek szerint a hídon túl, körülbelül a mai cukorgyár területének a helyén volt a Salm-féle serfőző üzem, amelynek a falait téglaoszlopok közé rakott vályogtéglából emelték. A műhely épületének a méretei bécsi ölben (1 bécsi öl = 1,8964 m) 20 öl (37,9 m) és 5 öl (9,5 m) széles volt, s az alapterülete 359,5 m2 lehetett. 1710-ben a műhelyt bérelték, s az árendátor, ha a saját anyagát használta 7 frt-ot fizetett az uradalomnak. E sörház működésének további részletei nem ismeretesek.11 6 FALLENBÜCHL Zoltán, 1997. 13. 7 ZÁVODSZKY Levente, 1931. 77. 8 CSIFFÁRY Gergely, 1993. 30-31. 9 VAJDA Endre, 1967. 273-274. 10 SZEPES (Schütz) Béla, 1940. 87. 11 SZEPES (Schütz) Béla, 1940. 161-162. 56
