Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157

okozó oroszok ellen elrendelték a népfelkelést, és mozgósították a térség megyéinek nemzetőrségét is. A népfelkelés és a mozgósított nemzetőrök parancsnokává július l-jén Korponay János ezredest nevezték ki. Az orosz csapatok Debrecen megsarco­lása után július 9-én visszavonultak a Tisza túlpartjára. Az oroszok újabb átkelésének a megakadályozására a Tisza mentén - Tokajtól Tiszafüredig - egy megfigyelő hadosztály felállítását határozta el a kormány. Ennek parancsnokává, miután azt Gáspár András tábornok nem vállalta el, Knézich Károlyt nevezték ki. 32 A hadosztálynak csak erős túlzással nevezhető alakulatot egy pár újonnan szervezett honvédzászlóalj, s néhány szintén újoncokból álló huszárszázad alkotta, amelyeket szabolcsi és hajdúsági nemzetőrökkel és népfelkelőkkel erősítettek meg. A honvéd alakulatok fegyverzete és kiképzettsége meglehetősen hiányosnak bizo­nyult, a nemzetőröké és a népfelkelőké pedig még rosszabb volt. "Nehézségekbe ütközött mozgósításuk is, mivel az a nyári betakarítási munkákra esett. Sok helyen nem is tettek eleget a mozgósításnak, s ez rombolóan hatott a parancsnak eleget tevők moráljára is. A mozgósított nemzetőröknek és népfelkelőknek használható­sága azonban rendkívül alacsony volt. Fegyverzetüket jórészt kiegyenesített „hadi kaszák.", lándzsák, fokosok, balták, illetve a felsoroltaknál is ^félelmetesebb" botok alkották. A népfelkelők használatóságát erősen korlátozta az is, hogy mozgósításuk mindössze nyolc napra vonatkozott, s az eltávozók helyére nem mindig érkeztek újabb csapatok. Csüggesztően hatott a kedélyekre az oroszok által kiváltott riadalom és a rendkívül rossz élelmezés is. Az alakulatok jelentős része gyakorlatilag élelme­zés nélkül maradt. Ebben közrejátszott a lakosság készleteinek a kimerülése és az is, hogy a megmaradt tartalékok felett rendelkező haszonbérlők (kereskedők, kocsmá­rosok, mészárosok) bizalma megingott a kifizetést csak későbbre ígérő állami papí­rok iránt. Élelmiszert csak készpénz ellenében lehetett szerezni, abból pedig nagyon kevés állt rendelkezésre. Az alparancsnokok közvetlen jelentésein túl, Knézich is többször fellépett Sillye Gábor kormánybiztosnál az élelmezési viszonyok megjaví­tásáért. Július 20-án egy alszolgabíró élelmezési főbiztossá történő kinevezését kérte a kormánybiztostól, „mivel a honnemi élelmiszereknek megszerzése különben nehéz­ségekkeljár. Az előzőkben vázolt problémákkal küszködve igyekezett Knézich és Kor­ponay megszervezni a Tisza vonalának a biztosítását. Utóbbi, mint népfelkelési fő­parancsnok közvetlenül nem volt alárendelve Knezichnek, de szoros munkameg­osztás alakult ki közöttük. A fontosabb átkelőhelyek védelmére Knézich tüzérséggel is ellátott különítményeket rendelt hadosztályának rendes alakulataiból. Tiszafüredet július 12-én Amsberg százados, míg Tokajt július 14-én Fülhegyi őrnagy különít­ménye szállta meg. Velük azonos időben Polgárt is megszállta egy kisebb különít­mény. A felsorolt egységek tartalékát és a kisebb átkelők őrségét nemzetőrök és népfelkelők alkották, amelyek elvileg Korponay alárendeltségébe tartoztak. A kiter­jedt védelmi vonal feletti parancsnokságot Knézich és Korponay felosztották egy­Az aradi vértanúk, 1979. II. 136. HL 1848/49 38/106., 38/107., 38/109., 38/190., 38/193., 38/194., 38/195., 38/196., 38/197., 38/268.,38/271., 38/336.. 38/338., 38/339., 38/417. 174

Next

/
Oldalképek
Tartalom