Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157

okozó oroszok ellen elrendelték a népfelkelést, és mozgósították a térség megyéinek nemzetőrségét is. A népfelkelés és a mozgósított nemzetőrök parancsnokává július l-jén Korponay János ezredest nevezték ki. Az orosz csapatok Debrecen megsarcolása után július 9-én visszavonultak a Tisza túlpartjára. Az oroszok újabb átkelésének a megakadályozására a Tisza mentén - Tokajtól Tiszafüredig - egy megfigyelő hadosztály felállítását határozta el a kormány. Ennek parancsnokává, miután azt Gáspár András tábornok nem vállalta el, Knézich Károlyt nevezték ki.

32 A hadosztálynak csak erős túlzással nevezhető alakulatot egy pár újonnan szervezett honvédzászlóalj, s néhány szintén újoncokból álló huszárszázad alkotta, amelyeket szabolcsi és hajdúsági nemzetőrökkel és népfelkelőkkel erősítettek meg. A honvéd alakulatok fegyverzete és kiképzettsége meglehetősen hiányosnak bizonyult, a nemzetőröké és a népfelkelőké pedig még rosszabb volt. "Nehézségekbe ütközött mozgósításuk is, mivel az a nyári betakarítási munkákra esett. Sok helyen nem is tettek eleget a mozgósításnak, s ez rombolóan hatott a parancsnak eleget tevők moráljára is. A mozgósított nemzetőröknek és népfelkelőknek használhatósága azonban rendkívül alacsony volt. Fegyverzetüket jórészt kiegyenesített „hadi kaszák.", lándzsák, fokosok, balták, illetve a felsoroltaknál is ^félelmetesebb" botok alkották. A népfelkelők használatóságát erősen korlátozta az is, hogy mozgósításuk mindössze nyolc napra vonatkozott, s az eltávozók helyére nem mindig érkeztek újabb csapatok. Csüggesztően hatott a kedélyekre az oroszok által kiváltott riadalom és a rendkívül rossz élelmezés is. Az alakulatok jelentős része gyakorlatilag élelmezés nélkül maradt. Ebben közrejátszott a lakosság készleteinek a kimerülése és az is, hogy a megmaradt tartalékok felett rendelkező haszonbérlők (kereskedők, kocsmárosok, mészárosok) bizalma megingott a kifizetést csak későbbre ígérő állami papírok iránt. Élelmiszert csak készpénz ellenében lehetett szerezni, abból pedig nagyon kevés állt rendelkezésre. Az alparancsnokok közvetlen jelentésein túl, Knézich is többször fellépett Sillye Gábor kormánybiztosnál az élelmezési viszonyok megjavításáért. Július 20-án egy alszolgabíró élelmezési főbiztossá történő kinevezését kérte a kormánybiztostól, „mivel a honnemi élelmiszereknek megszerzése különben nehézségekkeljár. Az előzőkben vázolt problémákkal küszködve igyekezett Knézich és Korponay megszervezni a Tisza vonalának a biztosítását. Utóbbi, mint népfelkelési főparancsnok közvetlenül nem volt alárendelve Knezichnek, de szoros munkamegosztás alakult ki közöttük. A fontosabb átkelőhelyek védelmére Knézich tüzérséggel is ellátott különítményeket rendelt hadosztályának rendes alakulataiból. Tiszafüredet július 12-én Amsberg százados, míg Tokajt július 14-én Fülhegyi őrnagy különítménye szállta meg. Velük azonos időben Polgárt is megszállta egy kisebb különítmény. A felsorolt egységek tartalékát és a kisebb átkelők őrségét nemzetőrök és népfelkelők alkották, amelyek elvileg Korponay alárendeltségébe tartoztak. A kiterjedt védelmi vonal feletti parancsnokságot Knézich és Korponay felosztották egyAz aradi vértanúk, 1979. II. 136. HL 1848/49 38/106., 38/107., 38/109., 38/190., 38/193., 38/194., 38/195., 38/196., 38/197., 38/268.,38/271., 38/336.. 38/338., 38/339., 38/417. 174