Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 15. (Eger, 1998)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Hajagos József: Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) • 157

Knézich Károly aradi vértanú (1808-1849) A történelem 1848/49-ben számos furcsa helyzetet teremtett a forradalomban és a szabadságharcban résztvevők számára. A furcsa helyzetek sorába illeszkedik Knezic János gyásza is. Idősebb fivére - Knezic József százados - 1848 áprilisában veszítette életét Észak-Itáliában, a Habsburg uralom ellen fellázadt olaszok elleni küzdelemben. Ifjabbik fivére - Knézich Károly

1 - a hadbíróság ítélete szerint, mint „lázadásban és felségárulásban vétkes felkelőfőnök", az aradi vértanúk egyikeként lett kivégezve. Egy családon belül két halott. Egyiküket, mint hősi halottat büszkén, másikukat, mint „vétkes árulóf csak szíve legmélyén gyászolhatta még az élve maradt testvér, aki maga is katona volt, s 1848/49-ben Magyarországon harcolt a császári hadsereg soraiban. A Knézich testvérek ellentmondásos helyzete nem volt egyedi, mondhatni egyik sajátos jellemzője volt a szabadságharcnak. A szembenálló felek egyaránt fel tudták mutatni saját Leiningenjüket, Klapkájukat, Aulichjukat, Vécseyjüket és Knezichüket. A testvérek, rokonok gyakori szembenállásának oka a Habsburg birodalom soknemzetiségű hadseregében és az egyéni életsorsok sajátos alakulásában kereshető. Az 1848-as áprilisi törvények két központúvá változtatták a Habsburg birodalmat, s ezzel megszűnt a hadsereg korábbi egységes irányítása is. A Magyarországon állomásozó alakulatokat, függetlenül a legénység és a tisztikar nemzetiségi hovatartozásától, 1848. május 7-én alárendelték a magyar Hadügyminisztériumnak. A birodalom két fele - Ausztria és Magyarország - között kibontakozó ellentétek és a Habsburg udvar változásokkal szembeni ellenszenve nehezen feloldható helyzetbe kényszerítették a magyar kormánynak alárendelt alakulatok tisztikarát. Kitartani az uralkodó - a magyar király - által törvényekkel elismert Knézich Károly horvát származású 1848-1849-es honvédtábornok, aradi vértanú nevét kétféleképpen írják: németesen Knézich és horvátul Knezic. Mind a két változat helyes. Horvát származása alapján nevében a c használata mindenképpen indokolt, néhány korabeli horvát és magyar nyelvű iraton így is látható. Knézich viszont mint császári-királyi tiszt német nyelven levelezett, s mint honvédtiszt, majd tábornok még a szabadságharc idején is németül fogalmazta meg hadparancsait, és minden esetben németes változatban, c/i-val írta alá a nevét. Ezért végül is a tanulmány közlésekor az utóbbi németes névhasználat mellett döntöttünk. Márcsak azért is, mert más horvát származású magyar történelmi családok, mint pl. a Grassalkovich vagy a Keglevich családok neveit is németes eh változatban írjuk. (Szerk.) 157