Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Szecska Károly: Egri egyetemi tervek az 1945 és az 1948 közötti években • 191

nemcsak szépszámú protestáns, hanem a hazai jogi karok között viszonylag a legtöbb olyan hallgató is helyet talált, akik számára a népellenes törvények lehetetlenné tették egyetemi és főiskolai tanulmányaik elvégzését. Köztudomású az a tény is, hogy az összes hazai egyetemek és főiskolák között egyedül az egri jogakadémián nem tudott a fasiszta Turul szervezet megalakulni. Az egri jogakadémia katolikus jellege sohasem zárta ki a főiskola kebeléből a nem katolikus hallgatókat, de hallgatósága nem is dzsentrik és dendik soraiból, hanem túlnyomó részt a szegény nép fiaiból került ki. Éppen ezért a tények teszik számunkra szükségessé az éles megkülönböztetést a reakció és a magyar katolicizmus nem reakciós intézményei között. Amikor Eger fejlődésének szükségszerű követelményeként tudományegyetem létesítését sürgetjük, akkor ha nem is ragaszkodunk az egyetem katolikus jellegéhez, de azt nem is ellenezzük. Emelkedett demokratikus felfogásunk megengedhetőnek tartja azt is, hogy — miként a csepeli munkásság az általa életre hívott gimnázium vezetésére a pannonhalmi bencés rendet hívta meg, akként, ha ez szükségesnek látjuk- egy katolikus jellegű tudományegyetem felállítását is támogatjuk. Bár bizonyosak vagyunk abban, hogy a jelenlegi parasztpárti kultuszminiszter az egri tudományegyetem létesítésének kérdésében nélkülünk nem fog dönteni, ennek ellenére örömmel vesszük, ha kezdeményezésünk más oldalról is kedvező visszhangra talál". 1946 tavaszára az egri katolikus egyetem tervét Mindszenty bíboros az egész Magyar Püspöki Karral együtt magáévá tette, s országszerte terjesztette. Hivatalosan először 1946. március 14-én Czapik érsek vitte a Püspöki Kar elé az egri katolikus egyetem megszervezésének kérdését.

28 Újabb fejlemény a helyi egyetem létesítésének terén a Köznevelés 1946. március 15-i (6. számában) közzétett „ Tudományegyetemet Egernek!" című írás, amelyet Mészáros István a tanulmányához fűzött jegyzeteiben Gyomlay Lászlónak tulajdonított, bár Gyomlay aláírása nem szerepel a cikk alatt. Az anyag minden bizonnyal szerkesztőségi cikk. Ez az írás bekezdő soraiban örömmel számolt be arról, hogy olvasták az Igazság 1946. január 24-i számában és a Köznevelés 1945. október 15-i számában napvilágot látott közleményeket. A Köznevelés szerkesztősége szóról szóra átvette címmel együtt az Igazságban megjelent írást, csupán annyi kommentárt fűzött hozzá, hogy „ tudomásunk szerint Keresztúry Dezső kultuszminiszter megígérte, hogy a kérdés tanulmányozása végett Egerbe utazik". 1946 első felében Tóth József a lengyelországi lublini katolikus egyetem szervezeti szabályzatát és addigi tapasztalatait figyelembe véve Gyomlay László után egy másik tervezetet dolgozott ki. 22 oldalas elaborátumban rögzítette az általa elképzelt katolikus egyetem szervezetét. Az egyetem felállításának szükségességét tömören így indokolta: „Eger történelmi múltja, hagyományai és sajátos adottsága határozzák meg fejlődésének amaz egyetlen lehető irányát, hogy az északkeleti országrész szellemi központjává legyen. Ez a felismerés táplálta azt a több évszázados vágyat, hogy Eger tudományegyetemet nyerjen, s ebből a felismerésből eredő tudat MÉSZÁROS!., 1993.31. 199