Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 14. (Eger, 1996)

TANULMÁNYOK • KÖZLEMÉNYEK - Sugár István: Az egri vár gyalogsága (1548-1564) • 5

A vár gyalogsági szervezete második fázisában, az 1552-es török ostrom után, Eger védelmét két királyi gyalogsági századát erősítették meg. A királyi udvarban járatos, korábbi aulikus Bornemissza Gergely deák királyi gyalogos kapitány már 1553. február 15-én Grazban felkereste Habsburg Ferdinándot, 5 s mint Eger vára jövendőbeli provizora, előterjesztette javaslatait az erődben tapasztalt hiányosságok kellő pótlására. Ezek sorában szerepelt az a kérés is, hogy emeljék a vár 200 főnyi saját gyalogságát 400 főre. Előterjesztésében ennek kapcsán azt kérte, hogy „bátor és hűséges katonái" két tisztjének: Gémes Ferencnek és Filep Demeternek, akik a török ostrom során „ viriliter etfideliter servierit Maiestati Vestrae" (férfiasan és hűségesen szolgálta Felségedet) - eddigi 15-15 magyar forint asztalpénzét („pecunia mensalis ") emeljék fejenként 20 forintra.

26 Bornemissza s a török ostrom kivédésére Egerbe vezényelt 250 gyalogosa nem távozott el Egerből, ahol 1553. március 13-ig, Dobó István távozásáig, Gergely deák volt a parancsnok, majd miután elnyerte a provizori tisztséget, két százada 1553. április 16-tól mint „Eger királyi gyalogsága" a várban maradt, számottevően gyarapítva ezzel az erőd gyalogságát. Fizetésüket azonban már 1553. január 1-től a vár folyósította. E két királyi gyalogosszázadnak nem csupán szervezeti felépítése, de kapitányaik fizetése is lényegesen eltért a vár saját gyalogságától és kapitányaik fizetésétől, mivel természetszerűen követte a királyi fegyveres erők gyakorlatát. Bornemissza 250 emberét úgy osztotta meg, hogy az egyik, elvileg 150 főnyi század kapitánya Gémes Ferenc, a másik, 100 főből állóé pedig Filep Demeter lett. A nemesi származású Gémes Ferenc ismeretlen helyről került Bornemissza gyalogos csapatával Egerbe, de uralkodói donációk révén tekintélyes birtokok ura lett. Maksay Ferenc a XVI. század közepén a Külső-Szolnok megyei Kiskaba birtokosaként mutatta ki Gémest.

27 1556-tól 1564-ig meglehetős pontossággal ismerjük birtokait. 1556. március 9-én Alaghy Györggyel elnyerte a Heves megyei Adácsot és Hortot.

28 1557-ben Pest megyében Irsa birtokába jutott.

29 1560. május 18-án Habsburg Ferdinánd meghagyta Verancsics Antal egri püspöknek, hogy az óbudai klarisszák Cegléd körüli birtokait Gémes Ferenc és Belléni Albert egri 6 lovas huszártisztnek, mind „megbízottak"-nsk adja át. 1561. február 4-én Gémesnek és Vitéz Jánosnak, az egri vár alvárnagyának adományozta az uralkodó, tetszése szerinti időre, Ráckeve város és „ Csepel szigete " officiolátusát. A két helyről befolyt adókat s egyéb jövedelmeket az egri vár számtartójának kötelesek voltak beszolgáltatni, s a tisztükért esedékes díjazást is tőle kapták meg. A király szigorúan elrendelte, hogy a térség lakosságát semminemű új teherrel ne róják meg.

31 1562. március 8-án a király meghagyta Pest vármegyének, hogy Révay Mihály és atyafiai kérésére vonja perbe 25 KOVACHICH, M. G., 1798. 93. 26 FiA. H. Fasc. 14338. 1554. február 19. előtt. 27 MAKSAY F., 1990. 448. 28 MOL. A 57. III. Nr. 250. 29 BÁRTFAI-SZABÓ L., 1938. 535. 30 BÁRTFAI-SZABÓ L., 1938. Nr. 1622. 31 MOL. A 57. III. 956. 13