Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 12. (Eger, 1990)
Szakály Ferenc: Adalékok Gyöngyös XVI. századi kereskedelmi kapcsolatainak történetéhez • 122
gon - a város füstjén - kell tárgyalni ("convenit nostros concives prius revideantur et discernantur in medio nostre civitatis, superfumum concivem secundum constitutionem et privilégium regni Hungarie sic debent arestare nosque legem boriam ex hiis providemus et definiemus"). 44 Bár a levél nem nevezi meg azt a nagyszombatit, aki az árestálást kezdeményezte, csaknem bizonyosra vehető, hogy az Baráti vagy a Baráti-Sánta érdekcsoport volt. Annál kérdésesebb viszont, hogy a fentiekben ismertetett vagy pedig más, előttünk ismeretlen ügyletek fejleményéről van-e szó. Orros esetében, aki mint emlékezhetünk rá - károsultként került ki a Barátival szembeni, ismert ügyéből, az azonosságról aligha lehet szó, s egyébként is nehéz lenne magyarázatot találni rá, hogy miért hallgatta volna el mind Kádas, mind pedig Orros azt a tényt, hogy a másikkal együtt lépett üzleti kapcsolatra a szóban forgó nagyszombatiakkal. Bár természetesen nem zárhatjuk ki annak lehetőségét sem, hogy a Kádas, illetve az Orros elleni eljárás híre csak a nagyszombati jegyző kényelmessége folytán került egyazon levélbe, s valójában párhuzamosan futó, de különböző ügyekről van szó, ez az eshetőség meglehetősen csekély. Ennél sokkalta valószínűbbnek látszik, hogy Kádasnak és Orrosnak külön ügylete is meg közös ügylete is volt Barátival, illetve a Baráti-Sánta társasággal. Vagyis: kereskedésük Nagyszombattal még annál is kiterjedtebb és bonyolultabb volt, mint azt a fentebb ismertetett források alapján gondolhatnók. Ez utóbbi feltételezést erősíti, hogy Kádas a következő év elején ismét egyedül fordult Nagyszombat tanácsához Baráti vele szemben fennálló tartozásai miatt, akivel úgymond már a korábbiakban is gyakran próbált - részben számadás, részben pereskedés útján - dűlőre jutni, ez azonban Baráti negligenciája miatt mindeddig nem sikerült neki ('antes etiam sepius tam per subductionem rerum mercábilium communem rationem habitam, tam etiam juridicam requisitionem requisitus fuisset, et neutiquam mecum de mercibus concludere"). Ezúttal földesura, Losonczy István nógrádi főispán - a későbbi temesvári hős - segítségéhez folyamodott, aki 1544. január 17-én levélben kérte Nagyszombat tanácsát, hogy jobbágyának megfelelő módon igazságot szolgáltasson. 45 A Kádas, illetve Orros üzletfeleként felbukkant Baráti Fábián és Sánta Ambrus nagyszombati polgárok a korabeli északnyugati magyar külkereskedelmi forgalom legismertebb bonyolítói és az annak szervezésében kiemelkedő szerepet játszó Nagyszombat legtekintélyesebb polgárai közé tartoztak. Az 1541-es nagyszombati és szempci kiviteli harmincadnaplóban - Sánta Amrus ekkor még gugi lakosként 46 - a következő tételekkel szerepelnek (mivel jó okunk van feltételezni, hogy Baráti Fábián megbízottja, közeli rokona - alkalmasint testvére - lehetett 47 , kigyűjtöttük Baráti Péter adatait is): 130
