Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 11. (Eger, 1983)

KÖZLEMÉNYEK - Dr. Sebestény Sándor: A monarchista közös hadsereg tisztikarának fellépései az erősödő magyar nemzeti törekvésekkel szemben 1878 és 1880 között • 143

Az ügy annyira felkavarta a közvéleményt, hogy végül a bécsi Hadügyminisztérium mégis meghátrálásra kényszerült. Előbb 30 napi szobafogságra ítéltette a két katonatisztet, majd súlyosbította 7 hónapi szabadságvesztésre. Emellett Rüstow hadnagyot lefokoztatta, s elbocsájtotta a hadsereg kötelékéből.

31 A volt hadnagyot azután Albrecht főherceg alkalmazta egyik uradalmán, Dienstl főhadnagyot pedig „szolgálati érdekből" elhelyezték Kolozsvárról, majd előléptették. A rendkívül éles magyar parlamenti támadások lecsillapítására a bécsi Hadügyminisztérium olyan tartalmú levelet intézett a magyar Belügyminisztérium útján Vécsey Tamáshoz a képviselőház kérvényi bizottságának elnökéhez, amelyben a katonai büntető törvénykönyv és büntetőeljárás újjászervezésének fontosságát maga is elismerte.

32 Ugyanakkor a Hadügyminisztérium nyomatékosan követelte a hadsereg ellen elkövetett,,becsületsértések" azonnali megtorlását, a bírósági eljárások lefolytatását az éleshangú cikkek szerzői ellen, így került sor Verhovay Gyulának, a Függetlenség szerkesztőjének perbefogására. A tárgyalást 1881. május 28-ra tűzték ki. A rendkívül népszerűtlen ügyet azonban a per lefolytatásával megbízott főügyész nyakába zúdították. Május 1-én Kozma János főügyész ugyanis kéréssel fordult báró Edelsheim-Gyulai cs. és kir. főhadnagyparancsnokhoz, amelyben kérte a hasonló ,,rágalmazást" tartalmazó egri és győri eset hadbírósági iratainak tanulmányozását. Az iratokba való betekintést azonban megtagadták tőle, sőt polémikus hangú levélben arról értesítették, hogy a ,,győri (Boemelberg) és egri (Seeman) ügyben az eredményeket a Hadügyminisztérium Nagyméltóságoddal közölte. . ., a m. kir. Igazságügyminiszter pedig már 1879. november 10. a képviselőházban megfelelt Irányi képviselő úr interpellációjára", így a további felvilágosítás részükről szükségtelen.

33 Érthető tehát Kozma főügyész dilemmája, aki Tisza Kálmánhoz — a Belügyminisztérium vezetésével is megbízott miniszterelnökhöz — intézett levelében felháborodva írta: „. . . szóval a cs. és kir. birodalmi Hadügyminisztérium kívánja ugyan az elégtételt, hanem segédkezet hozzá nem nyújt, sőt még az incriminale kifejezésekben foglalt ténybeli állitások részleteinek megbeszélését se tartja opportunusnak."

u Verhovay Gyula egyébként május 28-án a tárgyaláson tanúk felsorakoztatásával összefüggésbe hozta a győri és egri eseteket a Bartha Miklós ellen elkövetett merénylettel. Védekezését siker is koronázta, mert az esküdtek felmentették, sőt a közvádló szerepót betöltő Fekete Ödön kir. főügyész helyettest marasztalták el 580 Ft perköltség fizetésében.

35 Másnap szándéko indiszkréció folytán a vádirat szövege megjelent a Pester Lloydh&n.

36 Erre Kozma főügyésztől azonnal igazoló jelentést kértek felettesei, aki kénytelen volt bevallani, hogy Fekete főügyész helyettes maga endegte lemásoltatni azt a lap tudósítójával.

37 Az ügy így már annyira komolytalanná vált, hogy maga az igazságügy miniszter volt kénytelen 1881. június 7-én elejteni a vádat

38

. A közös hadsereg magyarellenes megnyilvánulásaiból fellobbanó parlamenti harcokban a politikai élet felszínére törtek a társadalom lappangó bajai, s valóban komolyan vezsélyeztették Tisza Kálmán kormányzati rendszerét. A magyar uralkodó osztályok azonban azzal, hogy kitartottak a hadsereg közössége mellett, valódi osztályérdekeiket követték, azért a katonai sérelmek ellenére is az adott viszonyok fenntartását, a magyar és osztrák uralkodó osztályok szövetségét egy kétes kimenetelű, nemzeti szempontú hadseregreform fölvetésével nem merték megzavarni. E politika pedig végzetesen sodorta Magyarországot a későbbi összeomlásba. 147