Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 5. (Eger, 1975)

TANULMÁNYOK - Sugár István: Az egri vár 1594/5. évi számadása • 5

A dézsmás tévedése sem hiányzott. Kétségtelenül nem merőben tévedés eredményeképpen Szegedy Pál Eger vári prépost és csanádi püspök részére kiadott septimában 132 kalangya búzával és 10 kalangya tavaszival többet számolt. A várat ért veszteséget a decimátorral nem téríttették meg. A felsorolt veszteség 780 kalangya és 7 kéve búzát és 19 kalangya 7 kéve tavaszi vetésű gabonát jelentett, melynek értéke 476 magyar forint 80 dénárt tett ki. A Szepesi Kamara által kiutalt gabona bizonyos mértékig — mint látni fogjuk — megtérült. A tokaji vár provizora a Kisvárda districtus 10 falujából (Tasról, Lakodról, Devecserről, Bogdánról, Gyulajról, Bogátról, Levelekről, Pálcáról, Litkéről és Surkról), a szatmári vár provizora pedig a Kászon és Vári districtusból öt helységből (Munkácsról, Kászonról, Bariról, Adonyból és Barkaszóról) vitte el a tizedbe beszedett búzát. A kassai főkapitányság részére a homonnai körzetben fekvő Ohrazonán és az Abaúj megyei Körtvélyesen asztagba rakott gabonadézsmát csépelték ki. A kamara engedélye alapján elvitt gabona 3051 kalangyára és 12 kévére rúgott, melynek értéke a hivatalos limitáció szerint 1830 magyar forintot és 85 dénárt tett ki. A Szepesi Kamara a tartozást csupán 600 forint értékű posztóval és 581 forinttal egyenlítette ki, úgyhogy végső soron az egri várat 649 forint 85 dénár veszteség érte. Az egrieket tehát csupán a gabonadézsmából ért veszteség elérte az 1126 forint 65 dénárt, ami abban az időben tekintélyes összegnek számított — kivált, ha figyelembe vesszük az egyre csökkenő bevételeket. Vizsgálat tárgyává tettük a gabonadézsma sorsát annak beszedésétől Egerbe való szállításáig. A számadáskötet különböző rovatainak összegezése szerint részben a tizedszedők, részben pedig Kaufni Benjámin provizor csépeletlenül 8113 kalangya 16 kéve, valamint 428 cumulus búzát, továbbá 1889 kalangya 11 kéve tavaszit áruba bocsátott. Sőt ezen felül még különböző helyeken 149 quartale tiszta búzát adott el. A tekintélyes értékesítést azzal indokolja meg az elszámolás, hogy részben az egri főkapitányságnak készpénzre volt szüksége, részben pedig rendkívül nagy távolságra feküdtek a falvak, honnan a terményt Egerbe kellett volna szállítaniuk. Utolsó fázisként, Eger várának falai közé a dézsmában behajtott búzából 10 202 quartale, a tavasziból pedig 1868 quartale került. Kísérletet tettünk végül is a vár nettó dézsmagabonája értékének a meghatározására, amikor a következő összkép alakult "ki.: 10 202 quartale búza értéke á 60 dénár — — — — — — 7 141 Ft 20 d 1 868 quartale tavaszi értéke á 45 dénár — — — — — — 840 Ft 60 d Eladott búza befolyt vételára — — — — — — — 4 953 Ft 40 d Eladott tavaszi befolyt vételára — — — — — — 400 Ft 5 d A ténylegesen hasznosított gabona értéke — — — — 13 335 Ft 25 d Ez az összeg elérte volna a 14 461 magyar forint 90 dénárt, ha nem következett volna be a tételesen ismertetett 1126 forint 90 dénár értékű veszteség. Eger várát illető gabonatized értékét tehát 1594—95-ben kevés híján 15 ezer magyar forintban jelölhetjük meg. 27