Archívum - A Heves Megyei Levéltár közleményei 2. (Eger, 1974)

TANULMÁNYOK - Szecskó Károly: Az MDP harca az egyházi iskolák államosításáért Heves megyében. • 87

illetve az alapszervezeti vezetőségi tagokból *kell elnököt állítani. A párt­vezetés szerint a társadalmi akció fő formájának a munkával történő tá­mogatásnak kell lennie. 106 A Központi Vezetőség Szervezési Osztálya követelményeinek meg­felelően az MDP megyei bizottsága megszervezte a Megyei Iskolaépítő Bizottságot, amelynek elnöke Súlyán György megyei párttitkár és ügy­vezető elnöke Horváth Miklós tanfelügyelő lett. 1948. július 22-én az MDP Heves megyei bizottsága körlevélben fordult valamennyi megyei pártszervezethez. Felhívta azokat arra, hogy minden helyen alakítsák meg a helyi iskolaépítő bizottságot. A bizottságok feladata, hogy ered­ményesen mozgósítsák a társadalmat az államosított iskolák újjáépíté­sére, rendbehozatalára. 107 A pártszervezetek kezdeményezésére július ve­rgen és augusztus elején a megye minden városában és községében meg­alakultak az iskolaépítő bizottságok. Például július 28-án alakult meg a balatoni 108 és a makiári, 109 július 30-án a sarudi bizottság. 110 A bizottságok megalakulása után széles körű mozgalom indult meg, amelynek a pártszervezetek irányításával bekapcsolódtak a Központi Ve­zetőség körleveleiben megemlített szervezetek, intézmények, üzemek. A mozgalom eredményeinek teljes részletességű tárgyalása egy külön ^dolgozatot igényelne, így csak néhány jellemző adatot hozunk fel. A párt nemcsak a mozgalmat indította el, hanem a munkában is élenjárt. Az abasári pártszervezet 13 000, a gyöngyösi pártszervezetek 30 000, a gyön­gyöspatai pártszervezet 10 500, a viszneki pártszervezet 5 000 Ft-ot gyűj­tött augusztus 15-ig iskoláik felújítására. 111 Mezőtárkányban a pártszer­vezet 800 munkaórával járult hozzá az iskola helyreállításához. 112 Tisza­füreden az MDP járási titkára vezetésével a párttagok a volt polgári fiú­és leányiskolában 400 méter tetőszerkezet javítását végezték el.. 113 Szor­goskodtak a szülők is. Szurdokpüspökiben 125 m 3 homokot termeltek ki, 114 Viszneken a kubikusok ingyen munkát ajánlottak fel. 115 A horti szülők 20 m 3 homok kitermelésével, fuvarozással, 12 szekér tégla megszerzésével járultak hozzá iskolájuk tatarozásához. 116 A megyebeli és megyén kívüli falu járók hétvégi pihenőjüket áldoz­ták fel az iskoláért. Az egerszóláti iskolát az MDP egri falujárói állítot­ták helyre. 117 A mikófalvi és a tarnaszentmáriai iskola renoválásánál az egri dohánygyár munkásai szorgoskodtak. 118 A gyöngyösi falujárók ro­hammunkával javították meg a kápolnai iskolát. 119 A megyebeli falu járó­kon kívül az MDP csepeli, pesterzsébeti falujárói végeztek derekas mun­kát. A csepeli falujárók állították helyre az aldebrői, feldebrői, a tófalui és a verpeléti iskolát. 120 A pesterzsébetiek többek között a gyöngyöshalászi iskolát javították meg. 121 Nem tétlenkedett az ifjúság sem. A MINSZ (Magyar Ifjúság Népi Szövetsége) vidéki tagegyesületei valamennyi helyen bekapcsolódtak az iskolaépítő bizottságok munkájába. A poroszlói EPOSZ fiatalok és az úttörők 310 Ft-ot gyűjtöttek. A bélapátfalvi SZIT-szervezet 5 q cementet adott a Megyéi Iskolaépítő Bizottságnak, amit szétosztottak a megyei is­koláknak. A parádi üveggyári SZIT-fiatalok 200 tintatartó készítését vállalták. 122 1948 november végéig a mozgalom keretében 182 iskolát állítottak helyre társadalmi úton. E munka értéke 318 859 Ft volt. Az MDP megyei Lbizottsága 1948. november 24-én kiadott körlevelében az akció addigi

Next

/
Oldalképek
Tartalom