MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1988. december. 21.

750. ő. e. (41. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1988. XII. 21. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártból való törlésre (Hajas János, Ipacs István, Kovács Zsolt, Kulcsár Miklós). - 2. Jelentés a pártértekezletet megelőző viták, a párttagság vitakultúrája tapasztalatairól, javaslat a vitakészség fejlesztésének feladataira. - 3. Tájékoztató az 1988. évi gazdaságpolitikai célkitűzések várható teljesítéséről.

Az újszerű vállalati gazdálkodás, a szabályzókhoz való alkalmazkodás, a korábbi években megszokottnál több figyelmet és önállóbb intézkedéseket kívánt meg a pártszervektől. Az önállóság növekedése bizonytalanságot, tanácstalanságot okozott. Több helyen nem tudták eldönteni, hogy milyen módon foglalkozzon a pártszervezet a gazdasági kérdésekkel, kerülve az operativitást, de felismerve, hogy nem vonulhat ki a gazdaságból. Nem sikerült kellő mértékben előrelépni a vállalati belső érde keltségi rendszerek korszerűsítésében. Ez részben magyarázható azzal, hogy az új adórendszer bevezetése nagymértékben leterhelte a szakapparátusokat. Határozott törekvések láthatók viszont több gyáregységnél - Csepel Autó, Révai Nyomda, VILATI - és több vállalat, munkahelyi kollektíva részéről, hogy saját teljesítményük kimutatható legyen, érdekeltségük is ahhoz kötődjön. Általában rontotta a gazdaságpolitikai pártmunka hatékonyságát, hogy a népgazdasági tervezésből, a szabályozásból és a szervezeti döntési-jogi rendszerből következő helyi érdekeltség gyakran ellentmondott a politika által megfogalmazott prioritásoknak (export ösztönzés). A saját munka gyengeségének kifejeződése, a helyi sajátosságok esetenkénti túlértékelése, amire hivatkozva néhány gazdasági egységünk központi támogatást igényelt, és kevésbé koncentrált a gazdálkodás színvonalának növelésére. (Parádi Üveggyár, Ruhaipari Kisszövetkezet) A városi vezető párttestületek ebben az évben is több gazdaságpolitikai témát tűztek napirendre. A témák (pl: A szabályzók hatása a gazdaságra, munkaerőhelyzet, vagy az autójavítás helyzete) megtárgyalásra, illetve a megtett intézkedések az előzőekben felsorolt nehézségek miatt a kívánatostól kevésbé segítették a munkahelyi pártszervezeteket, annak ellenére, hogy általánossá vált az a gyakorlat, hogy a gazdaságpolitikai határozatok meghozatala előtt, a különböző gazdasági egységektől véleményt kérünk.