MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. december. 2.

612. ő. e. (29. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. XII. 2. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; pártfegyelmi előterjesztések (Greskovics Béla - VILATI, Varga Sándorné); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióból történő felmentésre (Kovács Mihály); javaslat a HTÉV pártbizottsági titkári funkcióba történő jelölésre (Fábryné Dobai Ilona); Kovács Mihály kiegészítő minősítése. - 2. Jelentés a város középfokú oktatási intézményei és az MN 1. sz. Középiskolai Katonai Kollégium együttműködésének tapasztalatairól, javaslat a továbbfejlesztési feladatokra. - 3. Tájékoztató az eszközállomány és eszközhatékonyság alakulásáról a város gépipari egységeiben. - 4. Alapszervezetek minősítése: BUBIV, tejüzem, iparcikk kiskereskedelmi vállalat, ingatlankezelő vállalat.

A korszerűbb, magasabb minőségi szinvonalat képviselő termékek - a korszerűsödő termékszerkezet - követelték a korszerűbb gépeket, nőtt a gépek műszaki színvonala. Nőtt a nagypontosságú megmunkálás, programvezérlésű gépek száma, A szűkülő munkaerőhelyzet a nagyteljesítményű, félautomata, automata gépek arányának növekedését vonta maga után. Nőtt az anyagmozgató gépek aránya, azon belül is az emelőtargoncáké, 1,4, A fogadókészségre egyetlen vállalatnál sem panaszkodtak, saját erőből oldották meg. Az előkészítés terén a műszaki dolgozók /Finomszerelvénygyárnál nem növekedett a létszámuk, nőtt a VILATI-nál 23 %, a Finommechanikai Vállalatnál ló %

f a Csepel Autógyárnál 17 %-kal/ megszerezték az uj gépekkel kapcsolatos ismereteket, a kezelőés karbantartó személyzet részére tanfolyamokat szerveztek, /Háromszorosára nőtt a tanfolyamot végzett fizikai dolgozók száma./ Több vállalat /Finomszerelvénygyár, VILATI, Csepel Autógyár/ külföldi betanulásra is küldte műszaki, fizikai dolgozóit egyaránt, amely nagy jelentőségű volt, A nagyobb gondot a karbantartásban való alkalmazkodás okozta, A szakembertovábbképzést a vállalatok megoldották, vagy megoldják /vagy egyedül, vagy a GTE közreműködésével többen összefogva/, azonban az egyre súlyosbodó gondot a gépalkatrészellátás okozza. Ez mind szocialista, mind tőkés országból származó gépekre igaz, A következő években ebből súlyos gondok származhatnak, hiszen a gépek állapota tovább romlik, méginkább igénylik az alkatrészpótlást, A külkereskedelmi vállalatok lassúsága, vagy alkatrészhiányt, súlyos termelési zavarokat, vagy készletfelhalmozódást, felesleges valutakiadást eredményez. Az eszközhatékonyság valósághű megállapítása több ok miatt ma majdnem lehetetlen: - A megmunkáló gépek a nyilvántartásban nincsenek elkülönítve az állóeszköznek nyilvánított egyéb eszközöktől /csak a Csepel Autógyárban/; - A vizsgált vállalatok különböző eltérő mutatókat alkalmaznak. Az eszközkihasználás az alábbi képet mutatja: 2,1, Valamennyi vizsgált egységnél meghatároztuk a szakirodalomban közölt ~ , , , , Bruttó termelés , , , . h = Nettó állóeszközérték hatékonysági mutatót 1975-80, évekre. /3. sz. me lléklet/ A táblázat adatai alapján nem mindegyik gépipari egységre jellemző az eszközhatékonyság romlása. /Ez is igazolja, hogy helyes volt az általánosító elemzésen tul konkrét vizsgálatot indítani./