MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1981. június. 17.

600. ő. e. (28. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1981. VI. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslat pártalap-szervezeti titkári funkció betöltésre (Ipacs István, településtisztasági vállalat); javaslat munkásőrségből való kizárásra; pártfegyelmi ügy (Hajnal Tibor); javaslat az Alpári Gyula Közgazdasági Szakközépiskola igazgatójának felmentésre (dr. Csicsai József), illetve az új igazgató kinevezésére (Ferenczi Pál); javaslat a Munkásőrség Eger Városi Zászlóalj parancsnokának (Kovács László) rendfokozatból történő visszavetésére, valamint parancsnoki beosztásból való felmentésére és szolgálati nyugállományba helyezésére. - 2. Jelentés a gazdálkodás minőségi tényezői kibontakozásának tapasztalatairól a város gazdasági egységeinél. - 3. Tájékoztató az MSZBT tagcsoportok pártirányításának tapasztalatairól.

Mindezek mellett egyértelmű, hogy ez elmúlt években a város ipari egységeiben a munka-termelékenysége emelkedett. Az ipari átlagot meghaladó növekedés volt a VILATI-nál, MEZÖGÉP-nél, Révai Nyomdánál, a Ruhipari Szövetkezetnél, Elmaradt az átlagos növekedéstől a Csepel Autógyár, a Cipőipari Szövetkezet és a Háziipari Szövetkezet termelékenysége, A munkaerőgazdálkodás terén az 1979, szeptember 18-i megyei pártvégrehajtóbizottsági határozat után kezdődött meg jelentősebb változás. Ezt megelőzően csak néhány egységnél /Finomszerelvénygyár, Csepel Autógyár, Finommechanikai Vállalat/ történtek intézkedések a létszám hatékonyabb foglalkoztatására, A létszámfeliilvizsgálatok, a létszáma tcsopor tositások eddigi eredményei biztatóak, A minőségi cserékkel azonban csak kevés egységnél éltek, valamint kismértékben emelkedett a teljesítménybéres dolgozók aránya is, A munkaerőgazdálkodási intézkedések 1979, 11. félévétől a munkafegyelem javításához és a munkaerővándorlás csökkenéséhez is hozzájárultak, A munkaidőalap kihasználása az elmúlt években ugyan sokat javult, de a legtöbb egységben még mindig csak 85-88 %, A szakmai átképzéseket az ipari egységek többsége a gyértmányössze— tétel változásával párhuzamosan megoldott. A szakmai összetétel az ipari egységeknél a kialakult gyártmányszerkezetnek összességében megfelel. Több egységnél /MEZŐGÉP, Finomszerelvénygyár/ nőtt a több szakmával rendelkezők aránya. Szakmunkás hiány elsősorban a könnyűipari egységeknél /Cipőipari, Ruhaipari Szövetkezet, BUBIV/ tapasztáiba tó. A termelés szervezettsége elsősorban azoknál az egységeknél, ahol jelentős termékváltás volt, elmaradt a követelményektől, A negyedévi árbevételek "ütemessége* az elmúlt években átlagban 18-30-16-36 % volt.