MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1979. január. 17.

536. ő. e. (24. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1979. I. 17. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; előterjesztés nyugdíjemelési kérelem elbírálásához (Fischer János); előterjesztések pártból való törlésre. - 2. Jelentés az 1978. évi tervfeladatok végrehajtásának gazdasági és politikai tapasztalatairól. - 3. Javaslat az MSZMP Eger Városi Bizottság[a] 1979. évi Cselekvési Programjára. - 4. Jelentés a városi KISZ-bizottság kádermunkájának tapasztalatairól, javaslat a további feladatokra. - 5. Egyebek: tájékoztató a Heves Megyei Tanács 180/1978. XI. 21-ei vb-határozatáról - a gyermekotthon új neve; minősítések: ÁFÉSZ, TECHNOLUX, MNB, sütőipar, IX. körzet, bányászati aknamélyítő, X. körzet, érckutató pártalapszervezetek 1978. évi munkájáról.

A termelés hatékonysága szempontjából figyelembe kell venni, hogy a termelékenység javulása az eszközállomány bővülése mellett ment végbe. Az eszközök értéke gyorsabban nőtt, mint a foglalkoztatottak száma, vagyis nőtt a technikai felszereltség mutatója. Ezzel azonban a legtöbb helyen nem járt együtt az üzem- és munkaszervezés korszerűsítése, Igy az esetek többségében a termelés hatékonysága nem javult. Az országos, megyei helyzethez hasonlóan az év során a készletek állománya gyorsabban nőtt, mint a termelési érték. Ezzel van összefüggésben, hogy a forgási sebesség az egységek döntő többségénél kedvezőtlenebb, mint egy évvel korábban, A vállalati eredmény ágazatonként és vállatönként nagy szóródást mutat. Az elvonások növekedése miatt mérsékeltebb növekedés következett be. Általánosítható megállapítás, hogy az 1978* évi szabályozás módosítása hatásában inkább közvetlenül a vállalati növekvő elvonások révén a pénzügyeket érintette és kevésbé éreztette még hatását a termelésre, A gazdasági egységek megvalósították a tervezett átlagbér növelést, A gépipari üzemeknél ez 6-6 56-0 s fejlesztést jelentett átlagosan. Tapasztalható olyan jövedelemnövekedés is, amely ninos megalapozottan alátámasztva termelés— illetve termelékenységemelkedéssel, hanem valamilyen megkülönböztetés, preferenoia révén jutott hozzá a vállalat. Kiemelt figyelemmel kell kisérnünk a termelési szerkezetet, annak korszerűségét. Eredményekről jelenleg azokban az üzemekben beszélhetünk, ahol a termelési szerkezet korszerűsítését korábban is folyamatnak, állandó feladatnak tekintették. Ennek megfelelően a határozat végrehajtásának konkrét eredményei még kevés területen érzékelhetők, többségében még az elemzés időszaka folyik. Az előrehaladást konkrét állami intézkedések meggyorsíthatják. Még városi szinten sem szabadultak fel a szükséges mértékben azok a termelési kapacitások ugy munkaidőben, mint termelési eszközökben, amelyeket a gazdaságos termelésbe lehetett volna beállítani. Ezt a folyamatot központi és helyi intézkedésekkel meg kell gyorsítani. A munkaidő alap jobb kihasználása fontos népgazdasági, vállalati érdek. A jelenlegi helyzeten változtatni kell. A városi tapasztalatok alapján a gazda sági vezetők és pártszervezetek közös tevékenysége szükséges ahhoz, hogy ezen a területen is jelentősebb é előrehaladás következzen be.