MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1978. március. 15.

513. ő. e. (22. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1978. III. 15. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; javaslatok pártból való törlésre (Hegedűs Imréné); javaslat munkásőrségből való leszerelésre és felvételre; javaslat „Szakszervezeti Munkáért” kitüntető aranyjelvény adományozására (dr. Varjú Vilmos). - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1970. február 18-19-ei nőpolitikai határozatának végrehajtásáról a Heves Megyei Élelmiszer Kiskereskedelmi Vállalat Egri Kirendeltségénél. - 3. Tájékoztató a gazdasági egységek 1977. évi tervfeladatainak teljesítéséről. - 4. Tájékoztató a gazdaságos exportot növelő városi beruházások helyzetéről. - 5. Tájékoztató a beszámoló taggyűlések tapasztalatairól (szóban). - 6. Egyebek.

Eger vasútállomás és csomópont személy- és áruszállítási tervét teljesítette, javult a személyszállítás kulturáltsága. Az elmúlt évben gyorsított ütemben folytatódott az uj telefonköz­pont szerelése. A szerelési munkálatok a befejezés; előtt állnak, s igy az uj központ 1978. második félévére üzembe léphet. A kiskereskedelem és vendéglátás forgalma 6-16 %-os növekedésrt ért el. Leggyorsabban az AFESZ fokozta forgalmát /l6,3 $/, jelen­tős a Park Szálló l4,8 %-os forgalomnövekedése, majd a Felsőma­gyarországi Vendéglátó Vállalat következik 10 $-os fejlődéssel. A Panoráma Vállalat 8,4 ^-kal nagyobb forgalmat bonyolított le, mint előző évben. A Centrum Áruház 7,2 $-os, az Iparcikk Kiskeres­kedelmi Vállalat 6,2 %-*os forgalomnövekedést ért el. A bőséges zöldség és gyümölcstermés eredményeként a ZÖLDÉRT l4,6 $-kal for­galmazott többet, és fogyasztói árai 10,5 $-kal voltak alacsonyab­bak, mint 1976-ban. A lakosság áruellátása, a vendéglátás színvonala javult, A kedvezőbb helyzet kialakulásában szerepet játszott több nagy alapterületű kereskedelmi és vendéglátóipari egység üzembe helyezé­se. 2, A gazdálkodás helyzete A vállalati gazdálkodás a népgazdasági követelményekhez, a szabá­lyozókhoz való erőteljesebb alkalmazkodás jellemezte. Ennek ered­ményeként javultak a gazdálkodás minőségi mutatói, A nyereség a legtöbb gazdasági egységnél ugy a bázishoz, mint a tervhez viszo­nyítva jelentősen nőtt, A vállalatok termelési célkitűzéseiket ál­talában változatlan vagy csökkenő létszámmal oldották meg, A leg­nagyobb gépipari egységeinknek dinamikus fejlődésükhöz sikerült létszámfejlesztést biztosítani, A Finomszerelvónygyárban éves átlagban 5^ fővel több fissikai munkás dolgozott, mint előző évben, A Csepel Autógyárban 35 fővel nőtt a fizikaiak száma. A MEZŐGÉP-nél viszont csökkent 35 fővel a munkások száma. A KAEV 17 fővel kevesebb fizikai munkással oldotta meg ter­melési feladatait. A város gazdasági egységei közül továbbra is a VOLÁN-nak van leg­vonzóbb hatása a szűkösen rendelkezésre álló munkaerőre. Az év során az egri telephelyén 64 f$8 fejlesztést tudott megvalósítani. Általában javult a nagy értékű gépek, eszközök kihasználtsága. A műszakpótlék bevezetése hatással volt a müszakegyüttható kedve­zőbb alakuláséra. A KAEV-ban 2,3-ról 2,6-ra, a Csepel Autógyárban 1,76-ról 1,87-re nőtt. Változatlan maradt az együttható nagysága a Finomszerelvénygyárban /l,5/, a VILATI-ban^ és Finommechanikai Vállalatnál /egyaránt 1,2/ és ősökként a MEZŐGEP—né1 /l,56-ról 1,52-re/.

Next

/
Oldalképek
Tartalom