MSZMP Eger Városi Bizottsága Végrehajtó bizottsági ülései (XXXV-29-3) 1976. április. 14.

465. ő. e. (18. doboz) • Végrehajtó bizottsági ülés jegyzőkönyve • 1976. IV. 14. - Napirend: - 1. Személyi kérdések: párttagfelvételi kérelmek; Bóta Bernát pártbüntetésének előterjesztése. - 2. Jelentés a Központi Bizottság 1975. november 26-27-ei az V. ötéves tervről és az 1976. évi feladatokról szóló határozata végrehajtásának első negyedévi gazdasági, politikai tapasztalatairól és javaslat a további feladatokra. - 3. Jelentés a nyári közművelődési programok elkészítéséről, különös tekintettel az AGRIA ’76 rendezvényeire. - 4. Jelentés a pártszervezetekben folyó tagdíjfizetés alakulásától, az átsorolás tapasztalatairól. - 5. Tájékoztató a KISZ vezető szervek újjáválasztásáról és a KISZ kongresszusra való felkészülésről. - 6. Egyebek: kitüntetések bejelentése.

KISZ-szervezeteink kiemelkedő akciója volt a vasgyűjtés, amelynek eredménye 1295 tonna vas, 71 tonna színesfém. A munkaverseny legnépszerűbb formája továbbra is a szocialista brigádmozgalom, amely az elmúlt két évben különösen gyorsan fejlődött. Brigádjaink beépítették vállalásaikba az üzem- és munkaszervezés javítását, a takarékos gazdálkodást, a hatékonyság fokozását, a tartalékok feltárását szolgáló feladatokat. Több brigád kapcsolódott be a DH-munkarendszer előkészítésébe. Brigádjaink munkáját, az új módszerek alkalmazásának szélesebb körben való terjesztését segítették a már hagyományos városi tanácskozások, tapasztalatcserék. Jó kezdeményezésnek tartjuk a szocialista brigádok vetélkedőrendszerét. KISZ-szervezeteink egy részénél azonban nem megfelelő a brigádban dolgozó fiatalok munkájának figyelemmel kísérése, segítségadás a brigádmunka színvonalas végzéséhez. A szocialista brigádmozgalom keretén belül javítani kell a szocialista emberré nevelés munkáját, olyan tulajdonságok kialakítását, amelyek még jobban elősegítik a szocialista módon való élést. Továbbfejlődtek a „Szakma Ifjú Mestere" és a különböző „kiváló" mozgalmak, amelyek a fiatal szakmunkások, munkások, technikusok, mérnökök és közgazdászok szakmai, politikai fejlődését segítik elő. Előrelépés ezen a területen, hogy a beszámolási időszakban olyan KISZ-szervezetek is szerveztek vetélkedőt, ahol eddig még nem volt — Posta, ÁFÉSZ, KEVITERV —, és olyan szakmákban is, amelyekben a szakmai képzés, továbbképzés nem megoldott (villanyszerelő, gépkocsivezető, kőműves, ács, vasbetonszerelő, vegyész, eladó). Az ifjúsági termelési mozgalmak, üzemeink, szövetkezeteink, kereskedelmi, vendéglátóipari egységeink nagy többségénél elismert formái a szakmai képzésnek, ill. továbbképzésnek. A gazdasági egységekben kollektív szerződésben rögzítették — néhány helyen az ifjúsági törvény helyi végrehajtási intézkedési tervében — a szervezéssel, értékeléssel kapcsolatos feladatokat. Nem fejlődött megfelelően az FMKT-k munkája annak ellenére, hogy néhány helyen jó a tapasztalatunk. Pl. a dohánygyári, finomszerelvénygyári FMKT-k jól kapcsolódtak be a DH-munkarendszer feladatainak kidolgozásába, előkészítésébe. Többségük jól szervezi és nagy segítséget ad a szakmai vetélkedők lebonyolításához, a szakmunkástanulók vizsgára való felkészítéséhez. A IV. ötéves terv fő feladatainak sikeres megvalósításához eredményesen járultak hozzá a KlSZ-védnökségek és a KISZ-szervezetek társadalmi munkaakciói, kommunista műszakai. A Csepel Autó Egri Gyára fiataljai részt vesznek a járműprogram, a VILATI fiataljai a számítástechnikai program országos védnökségében. Jelentős a helyi védnökségekben részt vevők száma is, akik a helyi feladatok megvalósítását segítik. A védnökségek hatása, jelentősége nem kétséges, azonban még mindig nagyon sok bennük a formális elem. Legtöbb KISZ-szervezetünkben már hagyománnyá vált az évenkénti egy, ill. több alkalommal szervezett kommunista műszak. A társadalmi munkának ezt a formáját általában a pártszervezettel és a szakszervezettel közösen szervezték, s a végzett munka ellenértékét szolidaritási célokra, szociális, kulturális és sportlétesítmények létrehozására ajánlották fel. Az Alkotó Ifjúság pályázati rendszer hatékonyan segítette a fiatalok alkotó kedvének kibontakoztatását mind szakmai, mind művészeti vonatkozásban. A pályamunkák egy része jól kapcsolódott a népgazdaságunkban jelentkező kiemelt feladatokhoz: korszerű technológiai eljárásokat dolgoztak ki a Dohánygyárban. Az Erdőgazdaságnál az anyagtakarékossággal, a MEZOGÉP-nél a villamosenergia-takarékossággal, az Érckutatónál a termelés korszerűsítésével foglalkoztak. KISZ-szervezeteinknek hatékonyabb szervező munkát kell végezniük ezen a területen, s jobban figyelemmel kell kísérni, hogy mi valósult meg a termelést érintő pályamunkákból. 2. ISMERETSZERZÉS, AZ ÉLETPÁLYÁRA VALÓ FELKÉSZÍTÉS A TANINTÉZETI KISZ-SZERVEZETEINKBEN Szakmunkásképző-intézeteink, középiskoláink és a tanárképző főiskola KISZ-szervezetei eredményesen segítették az iskolában folyó oktató-nevelő munkát. A hallgatók és tanulók döntő többsége eredményesen teljesíti a tanulmányi követelményeket és szívesen kapcsolódik be mindazon tevékenységi formákba, amelyek ismereteiket bővítették (érdeklődési körök, szakkörök, klub stb,). A KISZ-szervezetek bekapcsolódtak a különböző tanulmányi és szakmai versenyek, vetélkedők szervezésébe, azonban lehetőségeikhez képest kevesebbet vállaltak a mozgósításban, a felkészítésben és a lebonyolításban. Kevés KISZ-szervezetünk indít olyan helyi tanulmányi versenyt, amelybe nemcsak a legjobbak és a továbbtanulni szándékozók kapcsolódhatnak be. A marxizmus—leninizmus, valamint a világnézetünk alapjai tantárgyakat a diákok többsége szívesen tanulja, de vannak még, akik megkérdőjelezik ennek szükségességét. Ez utóbbi vélemény elsősorban a tantárgy oktatásának változó színvonalából fakad. Középiskoláink mindegyikében létrehozták a vertikális felépítésű alapszervezeteket. A tapasztalatok azt bizonyítják, hogy ez a forma alapvetően jó. Ez megmutatkozik abban, hogy állandósult a munkastílus, folyamatossá vált a KISZ-vezetők nevelése és jó hagyományok alakultak ki az alapszervezetekben. Problémát jelent, hogy a Gárdonyi Géza Gimnáziumban nem az érdeklődésnek megfelelően történt az alapszervezetek szervezése. Az alapszervezeti munka segítésére KlSZ-csoportokat hoztak létre, amelyek jól segítik a fiatalok aktivizálását, munkájuk figyelemmel való kísérését. Tanintézeti KISZ-szervezeteink bekapcsolódtak az oktatás továbbfejlesztését szolgáló határozatok végrehajtásába. Részt vettek az iskolai rendtartás kidolgozásában és évenkénti felülvizsgálatában. KISZ-szervezeteink vezetői rendszeresen részt vettek az iskolai tanácsban, okos ötletekkel, javaslatokkal segítették a testület munkáját. Néhány helyen ez a részvétel csak formális volt. A beszámolási időszakban hatékonyabb, kezdeményezőbb lett a tanintézeti KISZ-munka. Jól működtek az ifjúsági klubok, szép sikereket értek el az öntevékeny művészeti csoportok, javult a sportmunka és szervezettebb lett az Ifjú Gárda. A KISZ-bizottságok és KISZ-vezetőségek egyre inkább önállóan szervezik munkájukat, programjaikat és jól bontják le a központi határozatokat. Az eredmények mellett azonban még mindig jelentős azoknak a fiataloknak a száma, akikre jellemző a befelé fordulás, akik túlzottan a saját érdekeikkel törődnek. Ez elsősorban passzivitásban és közömbösségben jelentkezik, s negatívan hat az alapszervezetek nevelő munkájára. Egyik oka ennek, hogy még mindig túl akciócentrikus a KISZ tevékenysége, s így kevesebb idő marad az egyénnel való foglalkozásra. Másrészt pedig egyes pedagógusoknál is megfigyelhető hasonló magatartás, így a személyes példamutatás nem kielégítő. Tanintézeti KISZ-szervezeteink továbbra is tekintsék legfontosabb feladatuknak a szervezeti fegyelem további erősítését, a KISZ-tagokkal szemben támasztott követelmény fokozását.