Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegyék és szabad kerületek
10 Heckenast Gusztáv: Nemesi vármegye és szabad kerületek A legszembetűnőbb, ha úgy tetszik, felületi különbség, hogy a vármegye (Hont és Kishont esetét kivéve) összefüggő, zárt területi egység. A szabad kerület nem. A Jászság ugyan önmagában körülhatárolt, összefüggő terület, de a Nagykunságtól Szolnok megyei, a Kiskunságtól Pest-Pilis-Solt megyei területek választják el A két Kunság pedig nemcsak egymással nem érintkezik területileg, de maguk is egymással össze nem függő részekből tevődnek össze. Különösen szembeötlő ez a Kiskunság esetében, amelynek alkotóelemei a Csepel szigettel szemben fekvő Lacházától a Szeged melletti Dorozsmáig vannak szétszórva a Duna-Tisza közén. És nem függ össze területileg a megmaradt hat hajdúváros sem, ezeket Szabolcs megyéhez tartozó földek választják el egymástól. A lényegi különbség vármegyék és szabad kerületek között társadalmuk eltérő szerkezete. A vármegye társadalma lényegében két alapvető osztályból tevődik össze. Önmagán belül mind a nemesség, mind a jobbágyság erősen differenciált, de markáns jogi különbségük meghatározó. A szabad kerület társadalma, ha csak a fő vonalakat nézzük, egységes szabadparaszti társadalom. Nincs benne sem nemesség, sem jobbágyság, de szabadparaszti mivoltában ugyancsak erősen differenciált. És nem állhatunk meg a fővonalaknál. A vármegyékben élő nemesek egyénileg élvezik nemesi előjogaikat, köztük a legfontosabbat, az adómentességet és a birtokképességet. A szabad kerületekben élő nemesek - mert a kunok, jászok és hajdúk vezető társadalmi rétegéből sokan, a tisztségviselők majdnem mind szereztek armálist - bár országos nemesek voltak ők is, a nemesi előjogoknak csak egy részét, pl. nem kereskedelmi áruik vám- és harmincadmentességét élvezhették, viselniük kellett a szabad kerület adójából rájuk eső részt, és nem szerezhettek nemesi birtokot a szabad kerületekben. Viszont a szabad kerületek mint olyanok - a szabad királyi városokhoz hasonlóan - kollektív nemességei bírtak. Nem egyénileg, hanem testületileg gyakorolhattak bizonyos nemesi előjogokat, így pl. szabadon rendelkeztek területükön a kisebb királyi haszonvételekkel. (A vármegyékben ezek - a korcsmáltatás, faizás, malomtartás stb. - a birtokos nemeseket illették.) A vármegyékben minden egyes nemes - legalább is Werbőczy szerint - egy és ugyanazon nemesi előjogoknak volt a birtokában. A valóságban persze szinte beláthatatlan távolság választotta el, hogy a végleteket említsem, a nagybirtokos arisztokratát a jobbágytelken élő armális nemestől. A szabad kerületek lakói, ugyancsak elvben, egy és
