Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez
316 Vladimir Kalsan: Adalékok a Muraköz történetéhez polgári gazdasági és társasági életben. Muraköz és Csáktornya különösen nagy jelentőséget kapott az első horvátországi vasútvonal kiépítésével. Ez a Budapest-Kotori-Csáktornya-Pregerszko-Trieszti vonal. Később kiépült a Csáktornya-Varazsd-Zapresics-Zágrábi vasútvonal is. 1891-ben már működik a Csáktornya-Lendva - Zalaegerszegi útvonal is. Az országúti hálózat még a XVII-ik században épült. Még a XX. század elején rendszeres hajóútvonal is létezett a Dráván, Eszéktől Légrádig. A új, korszerű termelés 1855-ben kezdődik nagy cukorgyár kiépítésével a Csáktornyái Öregvárban. A hetvenes években ez volt a legnagyobb cukorgyár az Osztrák-Magyar monarchia magyar területén. Kedvező alkalmak következtében és jó törvények alapján Muraközben már a hetvenes évek kezdetén jelentkeznek az első takarék- pénztárak, mint a későbbi szolid pénzintézetek kezdetei. Az ő segítségükkel, egészen az első világháború kezdetéig, Muraközben élelmiszeripar indul - malmok, húsipar, csokoládé és édességipar, valamint a textilipar. Még a XIX. század 70-es éveiben Szelnicén és Peklenicán kőolajat és szenet fejtettek. Közigazgatási és politikai szempontból Muraköz a magyar Zala megyéhez tartozott. A horvát bán, Josip Jelacsics hadjárata után, Horvátországhoz, illetve Varazsd megyéhez csatolják. A Bach abszolutizmus összeomlása után, 1861-ben, Muraköz ismét Zala megyéhez tartozik. Erős elnemzetietlenítési és magyarosítási eljárás ellenére ez az etnológailag legtisztább horvát terület megtartotta, a Horvát egyház segítségével, a nemzeti azonosságát. 1918-ban, az Osztrák-Magyar monarchia szétesésével, a demarkációs vonal, a háborúban rész vett felek között a Dráva folyó lett. Muraköz pedig Magyarországon maradt. Nehéz körülményeik miatt, az I. világháború végen, a háborúból visszatérők felkelést szerveznek. Zala megye főispánja, Bosnyák Géza december 6-án 1918-ban kihirdette a statáriumot Muraköz és a Letenyei, Alsólendvai és a Novai járások területére. Muraközben 120 embert vagy agyonlőttek, vagy felakasztottak. Muraköz nemzeti tanácsa, Iván Novákkal az élén, mozgósította a horvát nyilvánosságot és a horvát önkéntes hadseregek 1918-ban, karácsony estéjén Muraközbe vonultak és azt az akkor már létező Szerb-Horvát és Szlovén királysághoz csatolták. A Csáktornyái fő téren 1919. január 9-én a nagy nemzeti gyűlés határozatot hoz, amelyet elveti a magyar hatalmat és kilép a magyar államból, majd csatlakozik Horvátországhoz.
