Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)
Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke közigazgatási történetéhez a XVI. század végéig
Vármegyék és szabad kerületek 297 román jegyzője (logofat) is volt, melyre nagyon szükség volt az élénk írásos közlekedésben a kárpátokon túli román fejedelemségekkel.28 1450 után a brassói városi tanács és a barcasági vidéki gyűlés törvényhatósági illetékességek szaporodnak. Egy 1455-iki kiváltságlevél által a brassói és barcasági lakósok kizárólag a brassói tanács hatóság alatt vannak téve, bárhol volnánk az országi területén.29 Hunyadi János parancsolta 1455-ben a brassói lakosoknak hogy tiszteljenek a városi bírót, a tanácsosokat és tanácsot.30 Párhuzamosan folyt a Brassó vármegye illetékesség korlátozása, úgy mint a székely ispán mint vármegyei főispán és tekintetve Brassó városra és a Barnaság vidékre.31 Mátyás király idejében, Brassó kapott új törvényhatósági és közigazgatási helyzetet, úgy hogy Brassó vármegye megszüntet, úgy mint a Beszterce vármegye is. Ez volt előfeltétel ahhoz, hogy Brassó vidék a más erdélyi szász vidékekkel egy egységbe kerülhetett. 1471-ben tavaszban Mátyás király először határozott egy közös adót az egész erdélyi szászokért.32 1473-ban Mátyás király más közös adót kitűzött a Hét és Két Szász Székért és az egész más erdélyi szászokért.33 Úgy hogy 1473. március 26-án először gyűjtötték össze a Hét Szék, a Két Szék, a Brassó vidéke és Beszterce vidéke képviselői.34 A következő években a kapcsolatok a négy szász vidék közt - a régi Szebeni, Megyesi, Brassói és Besztercei provinciák - tovább fejlődtek és a közös képviselő gyűléseken határozták el a közös köteles szabályokat. Ez az új közigazgatási egységet nevezték Universitas Saxonum, azaz Szász Egyetem, mi jelent nem egy felső fokú oktatási intézmény, hanem az erdélyi szászok egészét. De ez a fogalom csak a kiváltságos szászokat foglal magában, akik az úgy nevezett „Királyi földön” laktak . Itt nem voltak beszámítva azok a szászok, melyek a vármegyékben nemes 28 I. Bogdan, Documente privitoare la relatiile Tärii Romänesti cu Brasovul si cu Tara Ungureascä ín sec. XV si XVI, I., Bucuresti 1905, nr. 243, 298 - 299 old; Gr. Tocilescu, 534 documente slavo-romane din Tara Romäneascä si Moldova privitoare la legäturile cu Ardealul, Bucuresti 1931, nr. 463, 461 old. Urkundenbuch, V, Nr. 2965, 490 - 492 old. 30 Urkundenbuch, V, Nr. 2980, 500 - 501 old. 31 G. E. Müller, Die Grafen des Kronstädter Distriktes, bzw. des Kronstädter Provinzialverbandes, in: Archiv des Vereins für siebenbürgische Landeskunde, Neue Folge, XLII, Hermannstadt 1925, 307 - 317, 352 - 353 old. 32 Urkundenbuch, VI, Nr. 3869, 498 - 499 old. 33 Urkundenbuch, VI, Nr. 3945, 543 old. 34 Urkundenbuch, VI, Nr. 3949, 545 - 546 old.
