Vármegyék és szabad kerületek 1-2. - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 27. (Debrecen, 2001)

Gernot Nussbächer: Adalékok Brassó város és környéke közigazgatási történetéhez a XVI. század végéig

Vármegyék és szabad kerületek

295

Róbert királytól egy városi kiváltságlevelet, mely pedig az egyik későbbi tatárjárás idején (1344) elveszett. Hasonló kiváltságleveleket szereztek akkor ugyanazon a királytól Megyes, Selyk és Berethalom szász székek (1315, 1318, 1331), Kolozsvár város (1316, 1331), a Szebeni provinciái szászok (1317) és a Besztercei vidék (1330), csak Brassó hiányzik ez a felsorolásból.10 11 Az első oklevéli tulajdonképpeni adat a Corona település közigazgatásról 1342-ből származik, amikor a város vezetősége négy polgár (cives) által volt képviselve.11 Ez a négy polgár lehet egy első utalás arra, hogy a város már akkor négy negyedre volt osztva.12 Ebből az időszakból - a XIV. század derekából - származik Brassó város első ismert pecsétje „S(igillum) CIVIVM DE CORONA ClVI(tate)” körirattal, ismerve két oklevél 1396 és 1408 évből.13 A város nagy kiváltságlevélből 1353-ból ismerünk először a városi „folnagyot” vagy „falunagyot” (villicus), aki volt a város gazdasági vezetője.14 15 Néhány évvel később, 1358-ban, említenek először a bíró és esküdt polgárok (iudex et iurati), mely a városi tanácsnak - a későbbi magistratus - első oklevéli szereplése.13 1360-ban szerepel először a városi bíró (iudex civitatis) megnevezése.16 Az első teljes névjegyzék a városi tanácstagokkal 1397-ből származik. A iudex és villicus után következnek 16 esküdt polgár (cives iurati).17 Más városokban 12 esküdt polgár volt, de Brassóban minden négy negyednek négy képviselő volt a városi tanácsban. A városi bíró illetőség alatt meg Botfalu, Vidombák, Szászhermány és Szentpéter helységek voltak, melyek Brassó törvényhatósági körben voltak. Brassó város a Barcasági 13 szabad

10 Gernot Nussbächer, Aus Urkunden und Chroniken, Bukarest 1981, 15. old.

11 Franz Zimmermann - Carl Werner, Urkundenbuch zur Geschichte der Deutschen in Siebenbürgen,[tovább idézve: Urkundenbuch] I., Hermannstadt 1892, Nr. 571, 521 -522 old.

12 G. Bakó - G. Nussbächer, "Quartale" und "Geschworene" im mittelalterlichen Kronstadt, in: Karpatenrundschau, XII (XXIII), Nr. 31 (1424), 3. August 1979, 6 old.

13 Franz Zimmermann, Die mittelalterlichen Siegel der Stadt Kronstadt und des Burzenländer Distriktes, in: Korrespondenzblatt, I, 1878, 109 - 110 old.; Gernot Nussbächer, Aus Urkunden und Chroniken, Dritter Band, Bukarest 1990, 124 - 126 old.

14 Urkundenbuch, II, Nr. 677, 93 - 96 old.

15 Urkundenbuch, II, Nr.736, 152 - 153 old.

16 Urkundenbuch, II, Nr. 522, 755 - 756 old.

17 Urkundenbuch, III, Nr. 1391, 175 - 176 old.