Emlékek és források Debrecen, 1848/49 - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közlelményei 26. (Debrecen, 2001)

Ölveti Gábor: Debreceni változások az 1848-as törvények hatására

Debrecen, 1845.

Beszámoló Somogyi Gábor tégla- és cserépmester hollandiai útjáról

Tekintetes Nemes Tanács! és Választott Hites Közönség! Folyó hó 13-*' valék szerencsés hazaérkezni hollandiai átázásomból, hol reám bízott égetett téglákból készült járdák - és országutak mimódoni építések módját, és azoknak tapasztalásom után hazánkra alkalmazhatássát, úgy szinte az e végre használandó téglák anyagjait, készítésnek módját megvizsgálván; mindazokról ezen alább irtt sorokban jelentésemet; nem külömben az ottan divatozó téglákból négyet az A. B. C. D. betűk alatt mellyeket magammal hoztam bémutatni hazafiui kötelességemnek tartom.

...Illy helyhezetben kéntelenek sok fáradsággal a folyóvizek iszapjaiból gyűjteni magoknak az e czélra megkivántató anyagot, mit csatornákon hajokkal szállítanak a kívánt helyre; s ez okból nállok a téglák árra igen magosán áll. - Az illy kiszállított iszapokból többnyire csak Rotterdam vidékein dolgoznak, még pedig csupán a csak járdákhoz való apró pengő téglákat.

.. .Mi isten kegyelméből megvagyunk áldva a leg jobb tégláknak való anyagokkal, s bátran versenyezhetünk Európa bármelly nemzetével is, mind külső csinosságra, mind pedig erősségére nézve. Csak hogy adjuk meg annak munkáját, s égetését.

...A téglavetésre, s annak külső csinosságára mint ezt a mustrákból látni lehet, nem sok gondot forditnak: de megkell vallani, hogy sárjaik, mellyek gépekkel készíttetnek, a legjobbak.

...Tapasztalásom szerint Hollandiában általánosan véve a tégla vetésben semmi különös figyelmet ébresztő változtatást sem fedezetem fel: sőtt ily nemű téglák Hamburgban még sokkal nagyobb gonddal vettetnek: úgy szinte nem hallgathatom el a Burkus országiakat Berlin, és Poczdám vidékein, hol még nyomógépek is használtatnak, mellyek külső csinosságokra jóval felülmúlják erő és tartósságokra nézve pedig semmivel sem alább valók amazoknál, hol több milliomok használtatnak fel belőlök mindennémű építményekre. A Trotoirok vagy járdák készítése módja igen egyszerű, s mindég a helyhez van alkalmazva, a mint az keskenyebb vagy szélesebb; de mennyire csak lehet egyenes vonalban; -néhol 3, néhol 4, 5 sőt 6 lábnyira is kiszélesednek az épületektől: rendes lejtösségök egy ölben két hüvelyknyi; külső széleik csupán csak téglákkal vágynak ki prémezve, s ezen belől több féle czifra alakokban élére rakaüiak ki, de csak puszta földre - melly előre tömő fával keményen leveretik, azután durva homokkal, az az fövénnyel vagy más szóval porondal egy hüvelyknyi vastagságban elegyenesíttetik; azután csak szárazon, minden legkissebb sár, vagy mész nélkül rakatnak le az e végre készített apró pengő téglák: ekkor szinte tömőfával egyformán le veretnek, mellyet bevégezvén felülről bőven száraz poronddal behintenek, s egy szén vonó forma vaskaparóval a durva homok ide s tova huzatik s tolatik rajta, azután egy kerti rostélyos locsolóból vízzel meglocsoltatik, seprővel addig sepertetik, míg a téglák hézagjai egészen betelve nincsenek; ekkor tisztán le sepertetvén, kész a járda. Az ország útak szinte mint a járdák úgy készülnek, azon külömbséggel, hogy domboruvá alakíttatnak : egy ölbe 3 hüvelyk magosság számittaük: az utak rendesen 3-4 ölig a D„ betű szerinti téglákból élére rakaüiak ki; és a járdáktól csupán egy lejebb helyhezett, s téglából alkotott kis víz folyó választja el mind két felöl. Ezen kis folyoktól, mellyeknek tégláik koczkára a folyó hosszában rakatvák, kezdődnek el az országutak téglázásai, még pedig keresztben, az az a téglák hosszával mind az út szélességében tétetnek le, hogy a kerekek ne hosszában, hanem keresztben gördüljenek által rajtok. - A föld midőn tömő fával erősen leveretik, fövénnyel jól ki egyenlittetik; s a téglák mind szárazon foglalólag jó szorosan ra- kaüiak le; ekkor tömő fával egyenlően leveretvén, bő homokkal meghintetik; egy szóval mint a járdáknál a homok mind addig huzatik rajtok, míg a téglák közei egészen meg nem telnek; ekkor megöntöztetvén természeti porondos agyag földdel, egy hüvelyknyire beborittaüiak, hogy a rajtok gördülő kerekek minél kevésbé árthassanak a kövezetnek: ebből látnivaló, hogy az országutakra nagy gondot forditnak; hogy pedig a szelek általában el ne hordhassák a port, melly azon ráhordott földből eredeti gyakran megöntözik, s mindég úgy igyekeznek, hogy a rajtok levő agyagos porond rész szívósan maradjon, így elkészülvén, ha szorgalmatosán gondot viselnek rájok, 20-25 évig sem igen leend szükséges kitűnő újítási költségekkel pótolni. Most már egy észrevételemet vagyok bátor előadni a keskeny utczákra, avvagy utcza szorúlatokra nézve, hol igen sok terhes szekerek jőnek és mennek; ennél fogva természetesen hamarább is romlanak el a téglák: miszerint a kerékvágásaiba, mint ez Poczdámban látható - egy egy lábnyi széles, és két vagy három öles hosszú, és négy hüvelyk vastagságú fűrészein tölgydeszkákat vélek czélszerűen alkalmazni;