Hegyesi Márton: Bihar vármegye 1848-49-ben - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 24. (Debrecen, 2000)

VI. Az első honvédek, a 37. gyalogosezred 3. zászlóalja s az első nemzetőrök

akkor készült ezen nemzetőri dalának hangoztatásával hagyta el: Süvegemen nemzeti szín rózsa, Ajakomon édes babám csókja, Ne félj babám! nem megyek világra, Nemzetemnek vagyok katonája. Nem kerestek engemet kötéllel, Zászló alá magam csaptam én fel, Szülő anyám, te szép Magyarország, Hogyne lennék holtig igaz hozzád! Ezen nemzetőri zászlóalj, mint Kiss Ernő ezredes[nek] augusztus 22-ről a vármegyéhez intézett azon átiratából kitűnik, melyben egy újabb gyalognemzetőri zászlóaljnak s a Gentsy őrnagy parancsnoksága alatt szervezésben levő 300 főnyi lovas nemzetőrségnek mielőbbi beindítását kéri,

243 augusztus 21-én érkezett Nagy-Becskerek [Nagybecskerek] alá. Vukovics a vármegyéhez augusztus 22-én küldött iratában hazafias hangon szavaz köszönetet annak elküldéséért.

244 S ezen első bihari nemzetőri zászlóalj, melyben ott szolgált a váncsodi Török József a gáborjáni Gombos Imre s a kismarjai Kun Pál is,

245 nem vált szégyenünkre. Igazolja ezt Kiss Ernő[nek] — akkor már tábornoknak — Riczkó őrnagy által a vármegyéhez bemutatott jelentése, melyben komoly alkalmakban, például különösen a perlaszi tábornak szeptember 2-án történt bevételekor, hol négy egyén sebesült meg közülök,

246 tanúsított magaviseletéért nyer dicséretet a bihari ezen nemzetőrségi zászlóalj,

247 ugyenezért dicsérettel említi Hadik Gusztáv tiszántúli nemzetőri parancsnok is a hadügyminisztériumhoz szeptember 3-áról intézett jelentésében a bihari nemzetőröket, megemlítvén s kiemelvén ebben róluk azt, hogy Kiss Pál orosz herceg Mihály sorezredbeli kapitány vezetése alatt, bár tökéletlenül voltak fegyverezve, követve a sorezredek szép példáját, az ellenséget egy sűrű erdőből és nádasból kiverték, s legjobb sikerrel még az ostromban is résztvettek; különösen kitűntették magukat a 4. és 7. századbeli szalontaiak és sárrétiek id. Szacsvay Imre és Czink János századosok alatt. Résztvett továbbá a szeptember 11-i második perlaszi csatában is két század bihari nemzetőr, így tehát azon dicséretben, melyet Vetter alezredes az ott résztvett összes csapatok iránt kifejez, ők is osztozkodnak.

248 Kitüntette még magát a 6. század, s Tom[m] alhadnagy az október 8-i szerencsétlen napon,

249 amelyen a debreceni születésű Borkő Miklós köznemzetőr is elesett, midőn az ellenség Zsigmondfalvát éjjel megrohanta, Millutinovics őrnagy honvédéit megfutamította, 243 Okmánytár: XXII. 244 Okmánytár: XXI. 245 Osváth Pál: Élményeim az 1848/9, évi önvédelmi harcokban a X-ik önkéntes zászlóaljnál. Szabadság, 1886. márc. 28., 30., ápr. 2., 3. (71-76. sz.) ; hivatkozás: 1886. márc. 30. (72. sz.) — Részalcim: Milyen volt a X-ik zászlóalj? 246 Közlöny. 1848. szept. 20. (103. sz.) 247 Okmánytár: XXX. 24í Közlöny 1848. szept. 6., okt. 6. (89. és 118. sz.); Kossuth Hírlapja, 1848. szept. 13. (64. sz.) 249 Okmánytár: XXVIII.