100 éves a Vöröskereszt - Hajdú-Bihar Megyei Levéltár közleményei 16. (Debrecen, 1981)

KORMOS MIKLÓS: Százéves a Magyar Vöröskereszt

és 674 üdülőhelyet 29 173 lábadozó tiszt és legénységi állományú harcos számára". Erőfeszítéseket tett arra, hogy készüljön a háborús körülmények során felmerülő feladatokra. A Magyar Vörös Kereszt Egylet programjában szerepelt az a célkitűzés, hogy a békés körülmények között intézmények építésében, az egészségügyi hálózat fejlesztésével segítsék az ország lakosságát. Ebben az időszakban épült meg megyénkben az „Augusta Szanatórium" 1914 augusztusában. Az intézmény a fertőző betegség, a „morbus hungaricus" leküzdése céljából létesült. Az intézmény az első világháború éveiben a Vörös Kereszt közreműködésével már sebesült katonákat látott el, és csak 1921-től fogadott tbc-s betegeket. A Vörös Kereszt tevékenysége sem segíthetett abban, hogy a Magyarországról bevonult katonák közül több mint 600 ezren életüket vesztették a világháborúban, közülük sokan megyénkből is. 1914 második felében, rövid idővel az első világháború kitörése után alakult Hajdúnánáson a Vörös Kereszt Egyesület új fiókja. 1914—15-ben az ottani egyesület is, hasonlóan más egyesületeihez, abban fejtett ki értékes munkásságot, hogy támogatást nyújtott a bevonuló katonáknak és az itthon maradt hozzátartozóknak is. Megyénkben is megalakult a Hadsegélyező Hivatal. Feladata volt a háborúval kapcsolatos jótékonysági ügyek intézése, és emellett igyekezett segítséget nyújtani az eltűnt vagy fogságba jutott hadifoglyok felkutatásában, levelezés és pénzküldés szervezésében. Külön foglalkoztak a szegény hadiözvegyek, árvák és hadirokkantak gondozásával, rendezvényeket szerveztek. Ezek közül külön említhetők azok a felolvasó esték, színvonalas koncertek, melyeket Debrecenben szerveztek. 1918. december 6-án Károlyi Mihályné a Magyar Vörös Kereszt elnöki tisztségébe került megválasztásra. Székfoglalójában kérte, hogy az egyletben korábban uralkodó kasztrendszer helyett a munkásosztály és az értelmiség is vállalhasson vezető szerepet. A Tanácsköztársaság leverése után a Magyar Vörös Kereszt munkájában átmeneti megtorpanás tapasztalható. 1921—1925 között mégis új és tartalmas kezdeményezéssel hívta fel a Magyar Vörös Kereszt tevékenységére a közvélemény figyelmét. A Nemzetközi Liga javaslatára 1921ben megalakult a Magyar Ifjúsági Vörös Kereszt, melyhez közelesen 44 ország csatlakozott. Ők kezdeményezték az anyák napjának ünneplését, melyet először 1925-ben rendeztek, és azóta is minden május első vasárnapján ünnepeljük hazánkban. 1930-ban már 207 ifjúsági csoport működött megyénkben. Céljuk az volt, hogy hazafias és egészségügyi előadásokat szervezzenek, egészségügyi és elsősegélynyújtó foglalkozásokat és versenyeket rendezzenek. A tavaszi hónapokban az általuk készített munkából Debrecenben vásárral egybekötött kiállítást rendeztek. 1926. január 3-án Földesen alakult egyesületi fiók. Ebben az időszakban már megállapítható, hogy ezek szervezésében a községi orvos, a gyógyszerész, községi állatorvos és nem egy esetben ápolónő is található az alapító tagok sorában. r A Vörös Kereszt 1931. május 9-én tartott közgyűlésén a létesítendő tödőbeteggondozó támogatására 3000 pengő segélyt szavazott meg a Tü-