A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
azokat, hogy az ügyöm oltalmazásába azokra lehetne általa az Utolás4S. ". Egy 1767-ből származó levélben azt írja Páhi Mihály: "A küldött Dokumentumoknak vételével felettébb meg vigasztalódtam és tatám ha egésségtelen állapotomban lettem volna is, azokkal minden Patika szerszám nélkül egésségre léptem volna.48 49 * “ Mind írott dokumentumokkal (városi protokoilumok, egyházi matriku- lák/anyakönyvek), mind élő tanúk vallomásaival végül sikerült meggyőzni a püspöki tanácsot és 1769. január 17-én helyben hagyták II. Miklós fiúságát. A másik oldal természetesen nem nyugodott ebbe bele, s fellebbezett a kalocsai érsekséghez, mely az 1776. december 19-én született határozatában a “perújrafelvétel” mellett döntött. Az ügy ismét Váradra került, az események azonban kedvezőtlenül alakultak II. Miklós számára: Páhi Mihály meghalt, Takáts János pedig elköltözött Bereg vármegyébe. Nem nehéz elképzelni, hogy ha komoly nehézséget okozott Béra Márton halála, akkor mekkora nehézséget okozott volna az 1759- 1776-ig terjedő időszakban összegyűlt periratot áttanulmányozni egy' új prókátornak. II. Miklós erről így ír: “Új Prókátorok pedig, akik Hlyen szélesen kiterjedt volta miatt a Processust megolvassák, és annak velejét kiszívják és akképpen a Próbálásnak terhét magokra felvállalják nem találkozván'... ” Sinai Miklós jártassága az ügyben (1776-ban II. Miklós plenipotentiariusának51 ismerte el a váradi káptalan előtt a professzort) azonban segített másodjára is kimondatni a váradi egyházi törvényszékkel (1781. szeptember 25-én), hogy II. Miklós törvényes utóda Baranyi I. Miklósnak. Ezt a döntést Kalocsán is helyben hagyták, 1782. július 6-án. II. Miklós irataiból kiderül, hogy nemcsak a szeretet és az igazságérzet vezérelte a vejét, amikor felajánlotta a segítségét. Sinai egyezséget kötött apósával: “Feleségemmel Nemes Barak Mária Asszonnyal együtt mitsoda jutalmat Ígértünk vala Eö kegyelmének, hűséges szolgálataiért'2 53... ” A jutalom nagyságrendjéről azonban pontos képet csak 1788-ban nyerhetünk, amikor már úgy tűnt, hogy megnyerik a pert: “Azokbul az ingatlan, vagy moz- dulhatatlan Nemesi Jószágokbul, méllyé к nemző Édes Atyámról Tekintetes Baranyi Miklós Úrról mostan folyó Processusom végeződvén fognak teám által jönni... egy harmad részt minden appertinentiával és minden névvel nevezendő Jussaival együtt...Tiszteletes Sinai Miklós Uramnak, hogy azt bírhassa mind maga, mind két ágon levő és lejendő minden maradéka33. “ Ugyanakkor nem felejti el megemlíteni lányának a jogosultságát a leánynegyedre (quarta puellaris), ami önmagában még nem jelentett volna különösen nagyobb örökséget, de tudjuk, hogy ebben az időben már csak Erzsébet élt a lányok közül, vagyis a teljes leány negyedre jogosult volt. Mivel Erzsébet férjnél volt, ingatlanban nem részesült volna54, de ha összeadjuk, az örökség értékének 7/12-ed része 98 _________Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi... 48 Jókai Mór: im. 243. o. 49 Jókai Mór: im. 243. o. 80 Jókai Mór: im. 244. o. 51 teljhatalmú megbízott 52 IV. A. 6/d. 203. k. 53 IV. A. 6/d. 203. k. 54 Az ingatlanokból csak a férjhezmenetelig részesülhetett vagy, ha jobbágyhoz, illetve biitok- talan nemeshez ment nőül. Ilyenkor azonban a család beleegyezése is kellett.
