A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve 30. 2004-2005 (Debrecen, 2005)
Tanulmányok - Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi történetéből - A "Baranyi-per"
két testvér jól jövedelmező kereskedelmi tevékenységet folytatott, amit jól mutat egy 1670. december 25-én keltezett dokumentum, mely szerint: „..minden kereskedésünkről, mellyet Isten Eő Felsége munkánk és fáradságunk után adott volt, és Attyánkrúl is abban osztájra menendő maradott volt, Eő Kegyelmével fellyebb említett Váradi Baranyi Mihály Báttyám Urammal Attyafíságosképpen megedgyeztem, conveniáltam, osztoztam...”3 4 Az osztozkodás során Mihály 2000 forinton váltotta meg testvérétől közös „vállalkozásuk” Györgyre eső részét. Az alábbiakban kettőjük közül a fiatalabbik, I. Györggyel és utódaival foglalkozok. Az említett I. Györgynek Fekete Máriával kötött házasságából született Miklós nevű fia, (a továbbiakban I. Miklós), akinek a nevéhez köthető a család fel- emelkedése. 1711-1717 között vármegyei főjegyző, majd másodalispán (1721-ig), ezután 1723-1725 között első alispán (vicecomes). Az ő élete során került a család birtokába a micskei dominium (uradalom), s a családtagok neve mellé ekkor kerül a “micskei” jelző*. I. Miklós először Ungvári Katával kötött házasságot, melyből három gyermek született: Mária, Sára és Miklós (a továbbiakban II. Miklós). A két lány nem érte meg a felnőtt kort. Tulajdonképpen innen számíthatjuk a több, mint egy évszázadon át húzódó “bonyodalmak” kezdetét, melyek még Jókai Mór fantáziáját is megmozgatták5. Ungvári Kata egy gazdag kereskedő, Ungvári Sámuel lánya volt. Az első feleségét, akitől Kata született, Bonyhádi Máriának hívták. Sámuel második felesége pedig nem más, mint Fekete Krisztina, Fekete Mária (I. György) feleségének húga, aki állítólag nagy ellenszenvvel viseltetett mostohalánya iránt. A fiú, II. Miklós születése előtt azonban olyan események történtek, amelyek alapként szolgáltak a későbbi pereskedésekben6. I. Miklós ekkor még Rákóczi oldalán harcolt és hosszabb ideig távol volt feleségétől, amikor is az asszonyt “tetten érték” a debreceni patikus, Kazay Sámuel segédével, Nempsovits Jánossal. Ennek a valóságos voltát nem tudjuk cáfolni és bizonyítani sem, de a legvalószínűbb, hogy az egészet Fekete Krisztina és Fekete Mária “szervezte meg”. I. Miklós az ügyről tudomást szerezvén elhagyta feleségét7, elköltözött Debrecenből és anélkül, hogy első feleségével felbontotta volna házasságát, 1707- ben elvette Sándor Zsuzsannát. Ebből a házasságból öt fiú született: Ferenc, Miklós, György, Gábor és László, de csak György (továbbiakban II. György) és Gábor érték meg a felnőtt kort. Kettőjük közül Gábor futott be nagyobb karriert, 1757-1773-ig Bihar vármegye első alispánja volt, s országgyűlési követként is tevékenykedett. I. Miklós harmadik felesége, Jászay Borbála már túlélte férjét (aki 1756- ban halt meg), de házasságukból nem született gyermek. 90 Szerdahelyi Zoltán: Szemelvények a Baranyi család XVIII. századi... 3 Magyar Országos Levéltár, Filmtár, 3679. sz. tekercs: Consilium Regium, Locumentiale Hungaricum Acta Nobilium 4 1711-1726 között már adományt szerzett Pósalaka, Telkesd, Telegd helységekre valamint Bosod. Vekerd és Nagy-Kemény pusztákra is. 5 Jókai Mór: Egetvívó asszonyszív Budapest, 1992. 6 Zoltai Lajos: A Váradi és Micskei Baranyi család In. Turul 165-177. o. ' Ungvári Katalin a botanikával is foglalkozó Gyarmathv Mihállyal házasodott össze.
